A kabinetfőnök hangsúlyozta: a törvénytervezetben erre vonatkozóan "gyakorlatilag semmi nem változik, ami eddig volt; kizárólag rendkívüli állapot idején, amikor az országot támadás éri és konfliktusba keveredik egy másik országgal (...) akkor lép életbe a hadkötelezettség".

Hozzáfűzte, hogy még egy lehetőség van: ha ennek a támadásnak veszélye fenyegeti az országot, tehát a határokon mozgósítanak, akkor az Országgyűlés dönthet a megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és egy másik döntésével bevezeti a hadkötelezettséget. „Ugyanezek a szabályok szerepeltek a most hatályos törvényben, semmi nem változott” – hangsúlyozta.
A Napi Gazdaság szerdai számában egy kormány számára készített törvénytervezetre hivatkozva írta, hogy a honvédelmi tárca rendkívüli védelmi helyzetben a 18-40 éves korosztály számára visszaállítaná a fegyveres vagy fegyver nélküli hadkötelezettséget.

Szintén szerdán erre a Honvédelmi Minisztérium közleményben reagálva azt közölte: csak kihirdetett rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején lenne kötelező sorkötelezettség; az állampolgárokat sem adatszolgáltatási kötelezettség, sem sorozás nem terhelné békeidőszakban.

Magyar katonák Afganisztánban

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Mint írták, az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban tárgyalja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény tervezetét. Ebben is az szerepel, hogy a hadkötelesek katonai kiképzésére csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején kerül sor a katonai szakmai követelmények alapján, békeidőben kizárólag az önkéntes tartalékosi szolgálatot vállalók kiképzése folyik.

Az önkéntes tartalékos rendszer békeidejű működtetése nem jelenti a hadkötelezettség visszaállítását, az önkéntes tartalékos ugyanis – mint az elnevezés jelzi – önkéntes alapon vállal katonai szolgálatot, annak teljesítésére senki nem kényszeríthető – fűzték hozzá.