Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta indítványát, így módosul a hatályos alkotmány és az alkotmánybírósági törvény. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.

Az indítványt 257 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház; az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak. A képviselők arról is határoztak, hogy az alkotmánymódosítás sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

Az Ab létszámának növeléséről az április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy a testület elnökét ezután a parlament választja az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt). A most elfogadott változtatás értelmében azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amit az előterjesztők azzal indokoltak, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát ledolgozhassa, és minél rövidebb időn belül elbírálja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt a testülettől.

A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik. A következő elnök személyére a hatályos alkotmányban az Ab-tagokra vonatkozó jelölési eljárást kell majd alkalmazni, vagyis személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett - ahogy az alaptörvényben is szerepel - tizenkét évre választják meg. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.