Az intézmény a diplomás-pályakövetési rendszer keretében 936 elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást, hogy feltérképezze, melyek a hallgatók motivációi a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket - olvasható az összegzésben.

A megkérdezett hallgatók 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy külföldön is bővítené ismereteit, csak mintegy negyedük zárta ki ezt a lehetőséget. A külföldi képzések mellett voksolók a leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21-22 éves korosztály a leginkább mobilis, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre.

Az elsőévesek 53 százaléka az alapszak elvégzése után mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a főiskolán. A tavalyi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azoknak a száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévők kevésbé motiváltak a továbbtanulásban.

A felmérés arra is rámutatott, hogy minden harmadik megkérdezett hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzése után, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. A kommunikáció és médiatudomány, valamint az emberi erőforrás szakon a legmagasabb ez az arány; e képzések hallgatóinak mintegy háromnegyede helyezkedne el nagyvállalatnál. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk - áll az összegzésben.