Az almásfüzitői, majd a neszmélyi és a mosonmagyaróvári terepbejárás után, a Motim Zrt. gyára előtt Kepli Lajos közölte: e három tározó fala alacsonyabb, kevésbé meredek, így nem nehezedik rá akkora nyomás, illetve földből, agyagból, nem pedig rideg, cementesedő erőművi salakból készült, a kazettákban "szinte száraz, lapátolható sűrűségű folyadék" van, így azokon a helyeken nem fordulhat elő a kolontárihoz hasonló tragédia.

Hozzátette: Almásfüzitőn nagyrészt még nyitottak a kazetták, Neszmélyen még nem kezdődött meg a rekultiváció, amely a mosonmagyaróvári öt kazetta közül négy esetében már lezárult, a legújabb kazettában folyékony állagú a vörösiszap, így csak az első két tározóban áll fenn annak veszélye, hogy a veszélyes anyag porként terjed a környezetben."Magyarországon ma a legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladék a vörösiszap", nagyságrendekkel több keletkezik belőle, mint más ilyen anyagokból - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a most felkeresett három tározóban "amióta világ a világ, mindig veszélyes hulladékként tartották számon a vörösiszapot", míg az illetékes környezetvédelmi felügyelőség az ajkai létesítményre 2003-ban olyan engedélyt adott ki, amelyben engedélyezte, hogy nem veszélyes hulladéknak sorolják be ezt az anyagot.

Hozzátette: ezzel lehetővé vált, hogy a cégnek számos előírást ne kelljen betartania, "egyáltalán, hogy megmaradhasson a tároló, és nem kelljen bezárnia". Megjegyezte: ez már a hatóságok felelősségét is felveti, különösen, hogy a hulladékminősítéssel foglalkozó országos testület elnöke vizsgálóbizottsági meghallgatása során azt közölte: őket sosem kérdezték meg a vörösiszappal kapcsolatban. A bizottság további tevékenységéről az MTI érdeklődésére azt közölte: "nagyjából összeállt a kép", további célirányos meghallgatások után nyár vége felé elkezdik összeállítani jelentésüket, amit a katasztrófa első évfordulóján szeretnének nyilvánosságra hozni.

Arra a kérdésre, hogy a Motim Zrt. illetékesei miért rekesztették ki a sajtó képviselőit az - egyébként a meghívóban és az Országgyűlés honlapján nyilvános ülésként meghirdetett - eseményről, Kepli Lajos elmondta: azt a magyarázatot kapta, hogy a cég szakmai bejárásnak gondolja a találkozót, és "azt gondolják, hogy a sajtó jelenléte valamilyen szinten megnehezítené, hogy szakmai kérdésekről lehessen beszélni".