A Diplomáciai "hadüzenet" után, kialakul a vallásháború újabb hadszíntere címmel tartott sajtótájékoztatón a honatya kiemelte: "az új diktátum képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni".

Nyakó István a Parlamentben

MTI / Illyés Tibor

A szocialista képviselő négy kérdést fogalmazott meg az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Lázár Jánostól, a Fidesz frakcióvezetőjétől azt szeretné az MSZP megtudni, hogy "ki volt valójában a törvény beterjesztője, a kormány, a pártszövetség, a KDNP vagy a Fidesz", mert "aki előidézte a bajt, ha tudja, meg is kell oldania". Második kérdésük Lázár János felé az, hogy tartalmilag módosítják-e majd a törvényt.

Orbán Viktor miniszterelnöktől azt kérdezik, hogy Deutsch Tamás fideszes politikus az Egyesült Államok külügyminisztériumi tisztségviselőjének a témában adott válaszát "tekinthetik-e a polgári párt hivatalos álláspontjának", azaz "diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben". Ugyancsak a kormányfőtől kérdezik, hogy "felhagynak-e a köztársaság demokratikus intézményeinek felszámolásával, és helyreállítják-e a választások előtti  állapotot".

Nyakó István annak a véleményének adott hangot, hogy "az éj leple alatt meghozott törvény" meghozatalának napja, július 11-e "vallás- és egyháztörténeti gyásznapként vonult be a magyar jogalkotás történetébe", mert a törvény cinikusan a vallásszabadságról szól, de "paragrafusba foglalja minden magyar állampolgárnak, hogy mit tekinthet vallásnak".

Megfogalmazása szerint az új egyházügyi törvény "kukába való jogi fércmű, mert végrehajthatatlan", és "a botrányos körülmények között meghozott törvény nemcsak belföldön, de már a tengerentúlon is kicsapta a biztosítékot". Sajtóhírekből úgy értesültek, "már a Fidesz is látja, hogy (...) olyan torzót hozott létre, amelyet módosítani kell" - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva a képviselő elmondta: a bíróságnak korábban nem lett volna szabad bejegyeznie a "bizniszegyházakat". Most, hogy az egyházak elismerését az Országgyűlés kétharmados döntésére bízzák, kiteszik őket "a mindenkori politika kénye-kedvének". Érthetetlennek nevezte, hogy olyan egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húsz évesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg azok, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a húsz éves korhatárt, megkaphatják a bejegyzést.