A képviselő szerint Magyarországon „tradicionális társadalmi minta él a köztudatban, ami szerint a férfi dolgozik, ő keresi a pénzt, míg a nő gyermeket nevel, azonban a gyakorlatban ez már nem valósítható meg, mivel a családok nem engedhetik meg maguknak, hogy csak az egyik szülő legyen az eltartó” – magyarázta a szóvivő.

A jogszabálytervezet szerint a táppénzen lévő, a várandós, szülési szabadságon lévő, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeküket táppénzen ápoló munkavállalókat az úgynevezett védelmi idő alatt kirúghatnák.

AP

Szél Bernadett szerint a Munka törvénykönyvének új tervezete egyértelműen gyermekvállalás-ellenes, pedig fontos lenne megtartani az anya munkavédelmét a gyerek hároméves koráig, mivel „ha ez a lehetőség megszűnik, a nők kiszorulnak a munkapiacról”.

Az LMP-s szóvivő beszélt a szabadságolás problémájáról is, hiszen augusztustól már csak a szülési szabadságot követő hat hónapban illeti meg plusz szabadnap a munkavállalót, a korábbi egy év helyett. Ehhez képest „a demográfiai problémák egyre súlyosabbak, így a család és a munka összeegyeztetése alapvetően fontos lenne”.

Szél Bernadett szerint ehhez arra lenne szükség, hogy a nőket „ne tolják ki a munkaerőpiacról”, hanem gyermekvállalásuk első éveiben kiemelten segítsék őket, többek között a jó színvonalú nappali gyermekellátás fejlesztésével.

A szóvivő szerint a nők nagy része ma már képzettebb, magasabb végzettséggel rendelkezik, mint a férfiak, így a versenyképesség növelése érdekében is fontos lenne, hogy továbbra is biztosítsák számukra a helyet a munkareőpiacon.