Ennek során megállapították: a Budavári Labirintus Kiállításszervező Kft. által a járatrendszer úgynevezett Reneszánsz sziklatermében július 29-ig folyó vörösborral működtetett "Mátyás Borkút" környezetében erőteljes szaghatás érzékelhető, a falakon pedig jelentős kiterjedésű szürke penészgomba-tenyészetek láthatók.

Az igazgató további állapotfelméréseket, továbbá esetlegesen szakértő bevonását tartja szükségesnek ahhoz, hogy pontosan meghatározzák a penészgomba-szennyeződés elterjedését és mértékét, majd a szennyeződés eltávolítása természetvédelmi szempontból elfogadható legyen, de emellett a barlang állapotát se károsítsák.

MTI / Szigetváry Zsolt

Ezen felül "a biztonságos látogatófogadás érdekében" a járatrendszer állékonyságának szakértői vizsgálatát és az elektromos berendezések teljes körű szakértői felülvizsgálatát is elrendelte az igazgatóság. "A barlangszakasz nagyközönség előtt történő újbóli megnyitása a fentiek megnyugtató rendezését követően várható" - fogalmazott Füri András igazgató.

A Budavári Labirintust július 29-én a rendőrség közreműködésével vette birtokba az állam nevében eljárva a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A hatóság emberei és a rendőrök felszólították a barlangban tartózkodó turistákat a helyszín elhagyására, azóta a labirintus zárva tart, látogatókat nem fogad.

A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozó felügyelőség igazgatója, Dolla Eszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a fokozottan védett barlangrendszer a magyar állam tulajdona, annak használatáért a Budavári Labirintus Kft. bérleti díjat nem fizetett, barlanghasznosítási engedélyük nincsen, a fokozottan védett természeti értékekben kárt tettek, "természeti értékekhez méltatlan kiállítást üzemeltettek". A felügyelőség megtiltotta a további károkozást, továbbá természetkárosítás alapos gyanúja miatt büntető feljelentést tett a rendőrségen.

Salasovics Andrea, a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója a helyszínen újságíróknak nyilatkozva "rendkívül brutális" és "teljes mértékben jogellenes" lépésnek nevezte a felügyelőség intézkedését. Azt elismerte, hogy nem fizettek bérleti díjat, ugyanakkor hozzátette: amikor annak idején a polgári védelemtől megkapták hasznosítás céljára az ingatlant, olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében nekik kellett karbantartani, látogathatóvá tenni a labirintust.

A budai Vár alatti barlangrendszer hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre, nagysága világviszonylatban egyedülálló. Az 1980-as évek elején itt, a mostani Budavári Labirintusban kapott otthont az első magyar panoptikum, az 1997-es rekonstrukciós munkálatok nyomán pedig több mint négyezer négyzetméteren kiállítási helyiségeket alakítottak ki.