Téglásy Kristóf, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság levezető elnöke tavaly decemberben jelentette be, hogy a kormány új stratégia megalkotására készül, mert 2009-ben elfogadottat nem tartja vállalhatónak. Az új stratégia elkészítését a Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet vezetőjének irányításával felállt tíztagú szakmai munkacsoport végzi. A testülethez csatlakozott Buda Béla pszichiáter professzor is.

A nyilvánosságra hozott dokumentumban azzal indokolják az új stratégia készítését, hogy egy új társadalomirányítási modell van kialakulóban, amely a nemzeti, társadalmi célok és "értéktételezések" megfogalmazására, az államigazgatás gyakorlatára, az intézményrendszerek működésére egyaránt kiterjed.

A most készülő stratégia újdonságai közé tartozik az is, hogy az "Kárpát-medencei hatókörű", így a határon túl élő magyarságra is vonatkozik, különös tekintettel a szakemberek képzésére, valamint a különböző programokhoz való hozzáférésre.

AP

A probléma az egész társadalom ügye, a fiatalok mégis többszörösen érintettek benne, hiszen a kábítószerek kipróbálása, alkalmi, illetve rendszeres használata erre az életkorra jellemző. A stratégiának, illetve a különböző programoknak tehát elsősorban a fiatalokra kell irányulniuk, hogy csökkenjen az "új belépők" száma - írják.

A tervezet szerint az új stratégiában nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az ifjúságot védő közösségi akciók és hálózatok erősítése. Úgy látják, a megelőzésben új irányra van szükség, így például a társadalmi értékeket kifejező pozitív, egészséges magatartásmintáknak is meg kell majd jelenniük a drogstratégiában.

A család szerepét elemezve a dokumentum írói arra mutatnak rá, hogy a magyar családok tekintélyes része jól ismeri a függőség, például az alkoholfüggőség problémáját. Hozzátették: azok a gyermekek, akiknek a családjában szenvedélybeteg él, vagy akik "töredékes családban" nőnek fel, a droghasználat szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek.

A tervezet a média felelősségét is felveti. Mint írják, a médiából érkező üzenetek mind gyakrabban és sikeresebben írják felül a család, az iskola és a különböző természetes közösségek által közvetíteni kívánt értékeket és mintákat. A drogkérdés tömegkommunikációban való megjelenítését pedig gyakran a szenzációk keresése jellemzi - áll az anyagban.

A dokumentumból kiderül az is, hogy jogszabályban tiltanák meg a függőséget okozó szerek bármilyen formában történő reklámozását és népszerűsítését, továbbá fokozottan ellenőriznék a kábítószer-fogyasztást kedvező színben feltüntető internetes tartalmakat.