Elfogadta a kormány az új felsőoktatási törvény alapelveit, jelenleg a törvény szövegezése zajlik, majd a szükséges egyeztetések után ismét a kormány elé kerül, és ezután nyújtják be az Országgyűlésnek. Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár szerdán, a kormányülést követően azt mondta, hogy a felsőoktatási intézmények átalakulásába beleférhet az integráció is.

A koncepció ugyanis a jelenlegi 29 helyett 26 felsőoktatási intézménnyel számol, és még egy változás lesz: megszűnik az „egyetem” kategória, helyette „tudományegyetem” és „főiskola” besorolás lesz. Az a távlati cél - mondta -, hogy a nemzetközi színvonalú és méretű egyetemek tudományegyetemként működjenek, a helyi, regionális igényeket kielégítő intézmények pedig inkább főiskolai besorolást kapnának.

Ha tisztában lennének vele

Az átalakításban érintett egyik intézmény a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, amelyet a gödöllői Szent István Egyetemmel vonnának egybe. Az egyelőre önálló intézményként működő Károly Róbert Főiskola rektora, Magda Sándor a hvg.hu-nak azt mondta, nem lenne különösebb gondjuk az integrációval akkor, ha a kormányzat tisztában lenne azzal, milyen oktatás is zajlik Gyöngyösön. „Sajnos, ez nem így van”- tette hozzá. Mint mondta, ők maguk kezdeményeztek integrációs tárgyalásokat Gödöllővel, és ezt az oktatásért felelős államtitkárnak is a tudomására hozták.

„Mindezek ellenére nálunk idén 49 százalékkal több első éves van, mint tavaly, és a staisztikákhoz az is hozzátartozik, hogy a végzettjeink 93 százaléka állandó munkahellyel rendelkezik.” Magda Sándor egyébként azt szeretné, ha Gyöngyösön két kihelyezett kara maradhatna a Szent István Egyetemnek: egy üzleti tudományok és vidékfejlesztési; illetve egy kertészeti és természeti erőforrás-gazdálkodási kar.

A másik intézmény, amelyet érinthet az integráció, a Kecskeméti Főiskola, amelyet a tervek szerint a Szolnoki Főiskolával vonnának össze. Az előbbi rektora, Danyi József már kicsit szkeptikusabb. „A szerdán elfogadott koncepciót nem ismerem ugyan teljesen, de ha a felsőoktatás átalakítása azt jelenti, hogy két intézményt összevonnak, azaz, hogy 29-ből 26 lesz, azt nem tartom komoly és átgondolt dolognak” - summázta lapunknak.

A helyettes államtitkár a koncepció ismertetésekor a Budapesti Corvinus Egyetem jövőjével kapcsolatban azt mondta: az elfogadott koncepciónak nem célja közvetlenül az intézmények összevonása, megszüntetése. Az átalakulásba beleférhet - akár a Corvinus, akár más intézmény esetében - az integráció is, ahogy ez már 2000-ben is lezajlott.

Még nem dőlt el a sorsa?

Horváth Szabolcs

Ezzel kapcsolatban Mészáros Tamás, a Corvinus rektora azt mondta a hvg.hu-nak: valóban nem kicsik az állami intézmények, és az integráció helyenként indokolt is lehet. „Ettől még mi az önálló Corvinus híve vagyunk” - tette hozzá. Mészáros Tamás az egyetemek besorolásával kapcsolatban azt mondta: fából vaskarikát akarnak csinálni. „Miközben tudományegyetem csak az lehet, amely intézménynek legalább 8 kara és 15 ezer hallgatója van, a Semmelweis Egyetemmel rögtön kivételt kell tenni ehhez. A hallgatói létszámot ugyanakkor nem határozhatják meg az intézmények, hanem az állami hatáskör lesz. Innentől pedig az egésznek semmi értelme” - véli a rektor.

Ez szerinte azt is jelentheti, hogy a Corvinus, mivel nem rendelkezik ezekkel a feltételekkel, főiskolává minősül. Mészáros úgy tudja, még nem dőlt el a Corvinus sorsa. Ő egyébként szorgalmazná egy Budapesti Egyetemi Szövetség létrehozását, többek között a párhuzamosságok kiszűrésére, vagy közös diploma kiadására. „Profiltisztításra tényleg szükség van, és adott esetben ingatlanok is felszabadulhatnának” - mondja.

Képzésenként változna a röghözkötés ideje

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének elnöke szerint sem komoly az az átalakítás, ami 29 intézményből 26-ot csinálna. „Fontos a piacképes diploma, és szerintünk szükség lenne a bolognai folyamatok legalábbis felülvizsgálatára". Szerinte a legdurvább eleme a koncepciónak az, hogy 2014-től teljesen megszűnne a részleges térítéses képzés: azaz vagy állami, vagy egészen önköltséges helyen tanulhatna a diák. „Azzal párhuzamosan viszont, hogy az állami helyek számát drasztikusan csökkentik, ez nem igazán tisztességes megoldás” - mondja.

Az elfogadott koncepció egyébként rögzíti, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatókkal szerződést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkező esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét. Ennek időtartamát nem határozták meg; Dux László azt mondta, hogy ez szakmánként vagy a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna.