„Ha belegondolunk abba, hogy milyen hatalmas ez a híd, és hogy milyen sok acél és kő van benne, szerintem a 30 milliárd nem irreális összeg. Én kezdetben 60 milliárdra becsültem a költségeket” – mondta a hvg.hu-nak Wild László, a Metróber Tervező és Tanácsadó Kft. építész ügyvezetője. Bár a 60 milliárd óriási összegnek tűnik, ebbe Wild beleszámította azokat a munkákat is, amelyeket menet közben a főváros – pénzhiányra hivatkozva – kihúzott a tervekből, és amelyek - legalábbis Wild szerint - szakmailag szükségesek lettek volna a híd teljes körű műemléki felújításához. Így maradt el a mederpillérek északi irányú bővítése, a déli oldal konzolos kiszélesítése, a hat vámház megépítése, a kapcsolódó parkok és három gyalogos aluljáró tényleges rendbetétele, valamint a pillérszobrok szakszerű pótlása és restaurálása. Utóbbira a főváros a közelmúltban írt ki tendert. (A műemléki rekonstrukció elmaradt elemeiről részletesen olvashat Z. Halmágyi Judit építész publicisztikájában.)

Mutáns műemlék a Duna felett

A Margit híd felújítása alapvetően a híd 1937-es állapota alapján történt, ám bizonyos elemek korábbi, mások későbbi állapotot tükröznek. „A helyreállítás nem egységes művészettörténeti koncepció alapján zajlott, hanem inkább a rendelkezésre álló formai tárházból való, esetleges „csemegézés” jellegét öltötte” – mondta lapunknak Zöldi Péter építész. A szakember szerint az öncélú formálás, a pazarló anyaghasználat - egy ma már nem ipari méretekben rendelkezésre álló technológiával együtt - mindenképpen jelentős árdrágító tényező volt. Ilyen például a középső oszlopsor feleslegesen, dagályosan megnövelt lábazata, amely jó fél métert elvesz a híd szélességéből. Ez a kerékpárút és a járda szűkösségének fényében különösen érthetetlen – hangsúlyozta Zöldi.

Nagyítás-fotógalériánk a Margit híd történetéről - kattintson a képre!

Túry Gergely

A kritikára, miszerint a koncepció - pontosabban koncepciótlanság - nem felel meg a 21. század műemléki követelményeinek, Wild azt válaszolta: őt nem érdekli a 21. század szempontja, csak a szépség. Szerinte egy műemléki felújításnál egyedül a hitelesség és az összkép számít. "Úgy vélem, ezek a vállalások - a lehetőségekhez képest - teljesültek a Margit hídnál” – válaszolta lapunknak Wild László, aki egyébként úgy készített kiviteli terveket, hogy másfél évig nem tudta, kik lesznek a műemléki kivitelezők. Holott egy kivitelezési tervnek az a lényege, hogy a tervező a kivitelezővel szorosan együttműködve dolgozik.

Káosz és pazarlás felsőfokon

Wild szerint azért az 1937-es állapothoz nyúltak vissza, mert először akkor szélesítették ki a hidat, s mert akkor is mindent az eredeti állapotra építettek vissza – kivéve a középpillér két obeliszkjét és két mederpillér teraszait a kis padokkal. A korábban soha nem létezett zöld-fehér Zsolnay-csempéket gránit lábazattal Wild László javasolta. „A Zsolnay-csempére azért esett a választásom, mert ez egy gyönyörű, könnyen tisztán tartható, nem kortárs anyag, amely bármikor pótolható” - mondta. A színe azért lett zöld-fehér, mert a szakember nem akart barnát és sárgát, mint a kisföldalattiban. Bár a Zsolnay-csempe négyzetméterára aranyárban van – információink szerint 40 ezer forint négyzetméterenként – Wild elismerte: ez nem volt szempont a műemléki tervezésnél.

Nagyítás-fotógalériánk a Margit híd történetével - kattintson a képre!

Túry Gergely

Wild szerint nem tőle származik a vámházak nélküli vámházalapok visszaépítése, és azt sem tudja megmondani, hogy ez kinek az ötlete volt. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy az építmény helyet venne el a járdából, sőt az inkább kibővítette a területet. A vámházakat ráadásul bármikor vissza lehet majd építeni, mint ahogy az eredetileg is szerepel a tervekben – mondta Wild lapunknak, aki szerint, „ha én nem vagyok, és nem küzdök, még ennél is alacsonyabb műszaki és esztétikai tartalommal valósul meg a műemlék-felújítás”.

Akkor ez most az eredeti állapot?

Magyarországon valamennyi egyedileg védett műemlék felújítása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal kizárólag az eredeti helyreállítást ismeri el hitelesnek, amelyet ugyanakkor részelemeiben felülírhatnak egyéb – forgalombiztonsági, tűzvédelmi, technológiai, stb. – szempontok. Így volt ez a Margit híd esetében is. Bár a konkrétumok elbírálása a KÖH joga és kötelessége, a műemlékvédelem csak arról az elemről mondhat szakvéleményt, amit az építész-tervező a hivatalnak beterjeszt.

Úgy tudjuk, a Margit híd esetében a műemlékvédelem mindössze két fontosabb esetben írta felül a generáltervező szándékát. Az egyik a híd eredeti színének megváltoztatása - tengerészkékről sárgára -, a másik a híd déli oldalának könnyűszerkezetes acélkonzollal való kiszélesítése volt. A mederpillérek északi kiszélesítését pénzhiány miatt a főváros vetette el.

Nagyítás-fotógalériánk a Margit híd történetével - kattintson a képre!

Túry Gergely

A háború előtt a Margit híd tengerészkék színű volt, így a műemléki ökölszabály szerint azt eredeti állapotára, kékre kellett volna festeni. Azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai javaslatára mégis sárga színű lett a híd, hiszen „a ma élő emberek emlékeiben a Margit híd homoksárga színével jelenik meg”.  Wild László nem bánja, hogy sárga lett, mivel „a kék szín fakóvá, komorrá tette volna a hidat”. Egy korábbi KÖH nyilatkozat szerint egyébként a Margit híd műemléki felújítása illeszkedik a nemzetközi trendekbe.