A közgyűlés már 2010-ben döntött a nemzetközi tervpályázat kiírásáról, amelyre csaknem 100 millió forintot el is különített. A pályázatot végül nem írták ki, bár – mint azt a most tárgyalt előterjesztés megjegyzi – szakmailag indokolt és időszerű is, mivel 2014 és 2020 között Budapest uniós forrásokra lesz jogosult, elsősorban az EU által elfogadott Duna Stratégiának köszönhetően.

A korábban „Duna Partraszállás” elnevezésű, immár a „Dunánk partjai Budapesten” címet viselő pályázat célja a Dunának mint Budapest legfontosabb szervező erejének revitalizációja, a folyóhoz kapcsolódó területek és struktúrák fejlesztésének tervezése. A városvezetés reményei szerint a pályázat eredményeképpen Budapest végre rendelkezhet saját Duna-programmal, ezzel is erősítve saját regionális központi szerepét.

Bánkuti András

Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, az előterjesztés jegyzője elmondta: az ötletpályázat kiírása tulajdonképpen a folytatása a közgyűlés által augusztus végén jóváhagyott programnak, amely alapvetően a Dunának mint közlekedési folyosónak a fejlesztését tűzte ki céljául.

Paradigmaváltás

Somfai Ágnes LMP-s képviselő a vitában elmondta: pártja támogatja a kétfordulós ötletpályázat kiírását: ezzel egy nyílt, átlátható folyamat veszi kezdetét. „Reméljük, hogy eljutunk egy paradigmaváltásig, és idővel megvalósulhat a pesti alsó rakpart lezárása is” – jelentette ki a képviselő, aki egyben javasolta, hogy a pályázat lebonyolításába a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mellett vonják be az építész szakmát is.

Az LMP képviselőjének kezdeményezéséhez csatlakozott Bánsághi Tamás szocialista képviselő is; szerinte érthetetlen, hogy ha a fővárosnak van egy városfejlesztési részvénytársasága, illetve egy urbanisztikai kutatóközpontja – a Studio Metropolitana –, akkor miért kizárólag a közlekedési központ bonyolítja le a pályázatot. Hutiray erre reagálva közölte: a kiírók és a lebonyolító is körültekintően jár majd el a pályázat során.

A megfelelő előkészítést követően a főváros és a Budapesti Építész Kamara még az idén kiírja a városszerkezeti és városépítési ötletpályázatot, a pályaműveket 2012 júniusának végéig kell benyújtani. A második fordulóba jutott 15 pályázó versenyez majd az első öt helyért, ennek a határideje 2013. január 15. Mindegyik szakaszt konzultációs időszak követ, majd a terveket a zsűrizés után hozzák nyilvánosságra.

Bánkuti András

Óriási erőforrás

A 2013-ban záruló város- és régiófejlesztési tervezési időszakban Budapestnek kiemelt figyelmet kell fordítania a Dunával és térségével kapcsolatos feladatokra – hívta fel a figyelmet a dokumentumban Hutiray Gyula. Mint írja: Budapest fejlődésének újraszervezését mind Budán, mind Pesten a Duna felől kell megkezdeni.

„Budapest óriási erőforrása ez a folyó. A harmonikus együttlét igényén túl fel kell ismerni az ebben rejlő lehetőségeket, azt, hogy a főváros atmoszférája akkor válik különlegessé (adottságainak megfelelővé), ha jövőbeni változásainak kiindulópontja e bővizű folyó és annak partjai” – olvasható az előterjesztésben. Ehhez az kell, hogy a rakpartok ne csupán a közlekedés helyszínei legyenek, hanem a városi lét alkotói.

A tervezett fejlesztésekkel lehetővé kell tenni, hogy a város hozzáférhessen a Dunához, a part menti városszerkezeti elemeket meg kell tisztítani és oda kell vezetni a vízhez, továbbá újra kell gondolni a part menti közúti közlekedést, a közösségi közlekedést, valamint a vízi közlekedést. A tervek szerint több területet visszaadnának a gyalogosoknak, „ily módon a város összeszövődhet a Duna partjai között is”.

Budapest vezetésének célja, hogy a területek felhasználásának újragondolása már a most kiírt ötletpályázat eredményeinek figyelembe vételével valósuljon meg. Jelenleg is készül Budapest új városfejlesztési koncepciója, amelyben a Duna-menti fejlesztések ugyancsak prioritást élveznek majd. A főváros városépítészeti, építészeti és funkcionális szempontból is jobban kihasználná a partokat – értelemszerűen a győztes tervek alapján.