Nem fogja a kalapjára tűzni a Fidesz friss alkotmánybírójának – még fideszes parlamenti képviselőként – készített jelentését a 2006-os rendőri brutalitásokról. Balsai Istvánt a kormányváltás után nem sokkal bízta meg Orbán Viktor azzal, hogy „tárja fel” a 2006 őszi rendőri túlkapások hátterét, ugyanerre a munkára külön parlamenti bizottság is alakult, Gulyás Gergely vezetésével, tavaly májusban.

A bizottság számos rendőri vezető meghallgatása után október 20-án készítette el jelentését; ehhez a meghallgatott több tucat ember által elmondottakon túl felhasználták például az október 23-án a rendőrség telekommunikációs eszközein folytatott beszélgetések tárolt anyagát is, majd ezután készítettek el egy jelentést, Gulyás Gergely pedig – ismeretlen tettes ellen – három feljelentést is tett.

Miért késlekedtek?

Balsai István jelentéséről már hónapok óta folyik a vita, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, a Civil Jogász Bizottság egyik vezetője (ez a testület egyébként önálló jelentést is írt) rendszeresen szóvá tette, hogy a dokumentumról csak annyit lehet tudni, hogy hónapok óta elkészült, de senki nem hozta nyilvánosságra. Ennek már csak azért is jelentősége lehet, mert számos ügyben éppen ezekben a hetekben járhat le az elévülés határideje (igaz, ezzel kapcsolatban a Balsai-jelentés megjegyzi egy ponton, hogy az azóta történt újabb tanúvallomások ezt az elévülést kitolhatják), és kérdés volt, hogy megjelöl-e konkrét törvénysértéseket Balsai.

Balsai is megvizsgálta a 2006 őszi eseményeket, de a Fideszben se büszkék a végeredményre

Horváth Szabolcs

Orbán Viktor végül most hétvégén továbbította Kövér László házelnöknek a dokumentumot, kérve, hogy az kerüljön fel a parlament honlapjára. Mint a hvg.hu által is ismertetett jelentésből kiderül, Balsai István legkésőbb március 15-én lezárta a dokumentum összeállítását. Kérdés, Orbán Viktor miért várt a nyilvánosságra hozatallal szeptember 26-ig. Lukács István, a dokumentumot tárgyaló emberi jogi bizottság KDNP-s elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, ők azért nem léptek korábban, mert Orbán jóváhagyására vártak. „Bármilyen szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a teljesítési igazolást kiállítja a megrendelő. Jelen esetben ez Orbán Viktor miniszterelnök volt, a bizottság addig nem foglalkozhatott az üggyel, amíg az ő szignója nem került a jelentésre, mi pedig nem akartuk sürgetni a kormányfőt” – mondta Lukács Tamás.

Mivel a dokumentumban gyakorlatilag semmi újdonság nincs, felmerül a kérdés, hogy Orbán Viktor miért várt eddig. Erre a Fideszben sem kaptunk pontos választ. Egy képviselő szerint mindössze arról volt szó, hogy – mint ezt egyszer Orbán egy kérdésre válaszolva el is mondta – a kormányfő az uniós elnökség alatt nem akart ezzel foglalkozni, majd jött a nyár, és ezután egy picit „mindenki megfeledkezett róla”, egészen addig, amíg a Jobbik el nem kezdte feszegetni a témát a nyilvánosság előtt. A jelentés elkészültének körülményeire rálátással bíró egyik forrásunk szerint ez hiba volt, mert a Jobbik így „felfokozott várakozásokat tudott kelteni” a dokumentum iránt.

"Összeesküvés-elméletek"

Márpedig – ezt informátorunk is elismeri – a Balsai-jelentés enyhén szólva nem teljesíti ezeket a várakozásokat. A 144 oldalas, terjengős, tendenciózus iromány bőven tartalmaz nyelvhelyességi hibákat („nagy mennyiségű tömeg gyűlt össze”) és megkérdőjelezhető kitételeket, például szándékosan a tévészékháznál hagyott, éles fegyverekkel teli autóról meg az üzemképesen hagyott tankról ír. Ezekre még egy fideszes forrásunk is csak annyit mondott, hogy „Völgyesi tanár úr összeesküvés-elméletei”. (Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája, a Civil Jogász Bizottság egyik volt alaelnöke, aki Balsai jelentésébe is besegített. 2011. augusztus 20-án "közel fél évszázados igazságügyi szolgálata, példamutató bírói munkája, valamint a 2006. őszi emberi jogi jogsértéseket vizsgáló Civil Jogász Bizottság társelnökeként végzett tevékenysége elismeréseként" az államfő - a miniszterelnök javaslatára - a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta számára.)

A jelentés új tényeket nem hoz nyilvánosságra, de összegzésül tizennégy féle bűncselekmény "tényállását" állapítja meg, a terrorcselekmény elkövetésétől a veszélyes hulladék kezelése szabályainak megszegéséig. Ráadásul gyakorlatilag tettesként jelöli meg Gyurcsány Ferencet, illetve az összes akkori országos vagy budapesti rendőri vezetőt, miközben a bevezetőben ő maga is úgy fogalmaz, hogy büntetőjogi felelősség megállapítása nem lehet a célja. Ez már említett informátorunk szerint sem szerencsés, miközben a jelentés számos kérdésre meg sem próbált választ találni, például arra, hogy miképpen történhetett meg, hogy a tévészékház ostrománál a tapasztalatlan, rosszul felszerelt rendőrökből álló osztag megsegítésére nem vezényelték ki a közelben (a Jászai Mari téren) várakozó REBISZ-egységeket.

A fenti aggályok miatt fideszes forrásaink sem jósoltak „túl nagy karriert” a jelentésnek azon túl, hogy a kijelölt három bizottság (az emberi jogi-, az alkotmányügyi és a rendészeti) tart róla egy kötelező tárgyalást.