Így felesleges kompenzációról beszélni, hiszen azzal, hogy az egyéni választókerületi győztesek pártja is számíthat töredékszavazatokra a győztes képviselőik után, sérülne az az alapvető logika, mely rendszerszinten tompítani kívánja a többségi elv érvényesülését – olvasható a Bajnai Gordon nevéhez fűződő Haza és Haladás Alapítvány hétfői blogbejegyzésében, amely a Fidesz nyilvánosságra került választójogi koncepcióját elemzi.

A hvg.hu birtokába került, múlt hét csütörtökön ismertetett koncepció szerint az ötszázalékos küszöböt megőrző, a második választási fordulót megszüntető, az egyéni választókerületekből a parlamentbe bekerült képviselők számát csaknem megfelező választási rendszer kialakítását javasolja az Országgyűlésnek a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János hétfőn ismertette javaslatát a parlament választójogi reformmal foglalkozó albizottságában.

Ahogy korábban a hvg.hu is beszámolt róla, a Fidesz megtartja ugyan az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatokat beszámító kompenzációs elemet, de ezt nemcsak a vesztes jelölteknél, hanem a győzteseknél is beszámítaná. Bár ez az elem nem szerepel a nyilvánosságra került koncepcióban, Áder János a hvg.hu-nak adott interjújában megerősítette, hogy a győzteseket is kompenzálni kívánja a Fidesz.

Így nem érdemes

A Haza és Haladás blog hétfőn két modellszámításról is beszámolt. Az MSZP korábbi kampányfőnöke, Bajnai volt kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor és Vető Balázs választási szakértő által jegyzett elemzés szerint, ha a Fidesz koncepciója érvényesül, de csak a veszteseket kompenzálják, akkor visszafogottan érvényesülő kompenzációs rendszer jönne létre.

A Fidesz kampányzárója 2010-ben

Túry Gergely

Míg például 2002-ben a Fidesz huszonhat, az MSZP harmincegy mandátumot kapott az eltérő logikájú kompenzációs rendszerből, addig az új rendszerben csak mandátumokat veszítenének. 2010-ben az MSZP huszonkilenc, a Jobbik huszonegy, az LMP tizenegy kompenzációs mandátumot szerzett, ám a blogbejegyzés szerint ha már működött volna az új modell, akkor „a Fidesz tizenöt mandátumot veszített volna (de még így is kétharmad felett maradna a mandátumaránya), az MSZP hét,  a Jobbik öt és az LMP pedig három mandátumot kapott volna”.

„Így látható, hogy a töredékszavazatok befolyását egyértelműen csökkenti az új rendszer, hiszen a kiosztott kompenzációs mandátumoknak az összes mandátumhoz viszonyított aránya a régi és az új rendszerben átlagosan körülbelül kétszeres a régi rendszer javára” – szögezi le az elemzés.

Ha az új kompenzációs rendszert úgy alakítják ki, hogy győzteseket is töredékszavazatokkal kompenzálnák, akkor a jelenleg kormányzó erőknek sikerülne egy olyan kompenzációs rendszert kialakítaniuk, amely „szinte érzékelhetetlenné teszi a rendszer ezen elemének hatását”.

Szigetvári és Vető szerint „a korábbinál sokkal többségibb karakterű választási rendszer hatásait a kormány tervei szerint egy, a korábbinál gyengébb kompenzációs rendszer tompítaná. Ennek további tompítása teljesen értelmetlen, és már az is egyszerűbb volna, ha nem is csinálnának kompenzációt”.

Könnyített feltételek, „félszavazat” a külhoniaknak

Bár a begyűjtendő ajánlószelvények számát 750-ről 1500 emelné a Fidesz, a koncepció jelentős mértékben könnyítené a pártok indulását – állapította meg a Haza és Haladás Alapítvány blogja. Ráadásul a tervezet szerint a választókerületek és majd kétszeresükre növekednek.

„A korábbiakhoz képest relatív könnyítés, hogy kilenc megyében és Budapesten kell összesen legalább huszonhét egyéni képviselőjelölttel rendelkeznie egy jelöltállító szervezetnek ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Azért könnyítés ez, mert korábban egy párt csak azokban a megyékben tudott listás szavazatokat szerezni, ahol területi listát tudott állítani, tehát ahol volt megfelelő számú egyéni jelöltje. Így az országos öt százalékos küszöb átlépését is egy kisebb térképen kellett teljesíteniük, ami nehezebb feladat volt. Most elég lesz, ha egy pártnak van képviselőjelöltje az ország egy részén, akkor is szavazhatnak rá olyan megyékben, ahol egy egyéni jelöltet sem állított” – latolgat a blogbejegyzés.

„Úgy intézményesül a magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők szavazati joga, hogy érdemi befolyásuk nem lesz a magyar kormánytöbbségre. Ezzel nincs baj, csak a nagyobbik kormánypárt nem ez ígérte és ígéri saját támogatóinak” – állítja a Haza és Haladás. A blog szerint azzal, hogy a külhoni magyarok csak pártlistákra szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem, és nem lesznek számukra kialakított választókerületek, voksaik csak néhány mandátumot eredményeznek majd. A kormányoldal által a „határon túliak” képviseletére választott modell „a lehetségesek közül talán a legrosszabb, kiteszi őket mindannak, amitől óvni kellett volna őket, és a közvetlen képviselet lehetőségét viszont nem biztosítja”.

Demokratikus lesz-e?

A Haza és Haladás blogja szerint, mivel a részletek még nem ismertek, nehéz eldönteni, hogy mennyiben lesz demokratikus az új rendszer.

Ha nem megfelelően alakítják ki az egyéni választókerületeket, „ha a koncepció maga fogja eljelentékteleníteni a kompenzációs rendszert, ha megmarad a kispártellenes jelöltállítási rendszer” és közben a kampány nyilvánosságát is elfogadhatatlanul korlátozzák, „akkor nem lesz demokratikus választási rendszere a Magyar Köztársaságnak” – olvasható a blogon.