Az elsőfokú ítélet szerint azért van szükség ebben az esetben is a nyilvánosságra, mert a Vértesi Erőmű tulajdonosa a tartós többségi állami tulajdonban működő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., és a jogértelmezés szerint az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.

A Vért Zrt. azonban fellebbezett, és másodfokon a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság úgy döntött, elutasítja Bodoky Tamás és az atlatszo.hu adatok kiadására vonatkozó kérelmét azzal az indokkal, hogy a vagyontörvényt ebben az esetben szűkítően kell értelmezni, és kizárólag az állami vagyonról szóló törvényben tételesen megjelölt cégeknek kell elszámolniuk a tevékenységükkel a nyilvánosság felé, az ő leányvállalataiknak nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az állami vagyont kiszervezik további gazdasági társaságokba, a közpénz elköltése ellenőrizhetetlen lesz - írja az atlatszo.hu.

Túry Gergely

Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programjának vezetője szerint „a bíróság döntésével irányt mutatott azoknak az állami cégvezetőknek, akik nem kívánnak elszámolni a közpénzekkel.” A döntés ellen az atlatszo.hu a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

A Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 őszén bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, amit másfél évvel azelőtt a Vért Zrt. feljelentése nyomán indítottak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Az atlatszo.hu birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a System Consulting Zrt. részéről tanúként meghallgatott tisztségviselő azt mondta a nyomozóknak, hogy a szóban forgó áramvásárlási szerződések nem is jöttek létre, „csak intézkedések voltak a szerződés előkészítésére”. A tanú ennél többet azért nem mondhatott, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MVM Zrt., a Vértesi Erőmű Zrt. és a System Consulting Zrt. nem mentette fel a titoktartási kötelezettsége alól.