A BKV igazgatósága október végén fogadta el azt a tízpontos határozatot, amelynek célja a közlekedési társaság költségeinek csökkentése. A határozat egyik pontja a Kollektív Szerződés (KSZ) módosításáról, esetleg felmondásáról, egy másik pontja pedig a dolgozók – elsősorban az adminisztrációban tevékenykedők – létszámának felülvizsgálatáról szól. E két pont érinti elsősorban a cég munkavállalóit.

Amint arról a hvg.hu is beszámolt: az igazgatóság felkérte Várszegi Gyula vezérigazgatót (aki egyben az igazgatóság elnöke), hogy „készítsen javaslatot a Kollektív Szerződés módosítására vonatkozóan, folytassa le a szükséges érdekképviseleti egyeztetéseket, majd tegyen előterjesztést a KSZ módosítására, illetve ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, részleges vagy teljes felmondására vonatkozóan”.

„A KSZ-ben rögzített béren kívüli juttatások egy BKV-dolgozó keresetének körülbelül 20, de akár 30 százalékát is kitehetik, így ha a menedzsment felmondja a KSZ-t, azzal a dolgozók napi megélhetése kerül veszélybe; hiszen ezek az emberek egyik napról a másikra élnek” – mondta a hvg.hu-nak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke.

A problémát nem oldja meg

Ha a Kollektív Szerződést felmondják, a BKV munkavállalói a Munka törvénykönyve szerint dolgoznak tovább, amely számukra lényegesen rosszabb feltételeket biztosít, mint a KSZ. Például a jelenlegi Munka törvénykönyve a nappali műszak 40 százalékában határozza meg az éjszakai pótlék mértékét, az új már csak 30 százalékban, míg a KSZ szerint a dolgozók a nappali bér felét kapják meg éjszakai pótlékként.

Buszvezetők sztájkoltak 2010 januárjában

Stiller Ákos

Ugyancsak a Kollektív Szerződésben szerepel a havi hétezer forintos étkezési utalvány, a fizetés 3 százalékát kitevő egészségpénztári juttatás, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, valamint az év végén kifizetett egyszeri 45 ezer forintos juttatás is – sorolta Gulyás Attila. A szakszervezet vezetője hozzátette: a KSZ-ben határoztak meg olyan munkafeltételeket is (például a munkaközi szüneteket), amelyeket az Mt. nem szabályoz.

A Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségét (KEKSZ) ugyancsak meglepte a határozatcsomag. „A munkavállalói juttatások megcsonkításával 1-2 milliárd forintot talán meg lehet spórolni, de a BKV finanszírozási problémáit nem lehet vele megoldani. Ez egy látszattevékenység, amellyel azt akarják leplezni, hogy a finanszírozás problémáit több mint egy év elteltével sem tudták megoldani” – mondta lapunknak Nemes Gábor, a KEKSZ alelnöke.

Veszélyes lehet

Az igazgatóság arra is felkérte a BKV vezérigazgatóját, hogy vizsgálja felül a cég teljes munkaszervezetét és létszámát, „különösen tekintettel az adminisztratív, titkársági és egyéb irányítási funkciókat ellátó szervezetekre”, és „készítsen a 2012. évi üzleti tervezés során felhasználható költség- és létszámcsökkentési javaslatot”. Ez bürokratikus nyelven annyit jelent: vizsgálják meg, hány embert lehet elbocsátani a BKV-tól.

Karbantartás a kocsiszínben- Nagyítás-fotógalériánk a metróról, ahog az utasok sohasem láthatják

Bődey János

Gulyás Attila ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az elvégzendő munkához képest már ma is alacsony a létszám, még az adminisztrációban is. Az érdekképviselet vezetője jelezte: a dolgozók rendszeresen túlóráznak, amit már most sem fizet ki a társaság, esetleg szabadidőben kapják vissza a többletmunkát. „Ha csökkentik a létszámot, nem lesz, aki karbantartsa a járműveket, s ez a járműállomány mostani állapotában akár veszélyes is lehet” – mondta Gulyás.

Az esetleges létszámleépítésről hasonlóan gondolkodik Nemes Gábor is, aki elmondta: további létszámcsökkentésre már nincs mód, a dolgozók túlterheltek, gyakran már a túlórázás is kevés ahhoz, hogy a munkájukat elvégezzék. „Ezek az emberek ma is rengeteget dolgoznak azért, hogy reggelente rendben ki tudjanak állni a járművek” – jegyezte meg a KEKSZ alelnöke.

Vitézyvel is tárgyalnának

A BKV vezetése eddig egy alkalommal találkozott a szakszervezetek képviselőivel, akkor közölte velük az igazgatóság határozatát, és arra kérte az érdekképviseletek vezetőit, hogy gondolkodjanak: miként lehetne spórolni. A következő egyeztetés szerdán lesz. Nemes Gábor szerint az egyeztetések során a BKV-s szakszervezetek biztosan együtt fognak működni; a KEKSZ vezetése kedden ülésezik, amikor arról is döntés születhet, milyen álláspontot képviseljenek az egyeztetéseken.

Vitézy Dávid

Horváth Szabolcs

Nemes szerint nemcsak a BKV, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetésével is tárgyalni akarnak, a tízpontos határozat szövegét ugyanis – lapunk információi szerint is – Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója terjesztette az igazgatóság elé.

Meggondolatlanság lenne

Mindkét szakszervezeti vezető azt mondta lapunknak, hogy minden törvényes eszközt bevetnek érdekeik érvényesítése érdekében. Amennyiben nem tudnak megegyezni a társaság vezetésével, januárra sztrájkot hirdetnek, persze kérdés, hogy a tavaly megalkotott új sztrájktörvény ad-e majd erre lehetőséget. A BKV-sok eddigi munkabeszüntetési törekvéseit ugyanis a bíróság jogszerűtlennek ítélte, igaz, akkor nem vállalati ügyben hirdettek sztrájkot, hanem az új Munka törvénykönyve ellen akartak tiltakozni.

„Ez a határozat olyan elkeseredettséget okozhat, hogy még egy vadsztrájk sem zárható ki, amennyiben nem tudunk megállapodásra jutni az elégséges szolgáltatásról vagy a bíróság ezt a munkabeszüntetést is jogszerűtlennek ítélné” – mondta Gulyás Attila, megjegyezve, hogy a sztrájkon kívül más lehetőségeket is megvizsgálnak. Gyakorlatilag ugyanezt mondta a hvg.hu-nak Nemes Gábor is.

„Meggondolatlanság lenne a menedzsment részéről, ha felmondanák a KSZ-t, vagy ha elfogadhatatlan javaslattal állnának elő. A tavaly januári hatnapos sztrájk során kiderült, hogy milyen az, amikor a BKV dolgozói KSZ hiányában a Munka törvénykönyvében rögzítetteknek megfelelően dolgoznak” – utalt Nemes Gábor a tavalyi eseményekre, amikor a BKV dolgozói nem engedték ki a forgalomba a közlekedési vállalat járműveit.