A térképekről is kitörölné a kommunista múltat a Fidesz-KDNP
Az utolsó Kun Béla, Marx, Szamuely Tibor, Lenin név is eltűnhet a magyarországi települések térképéről, ha a parlament elfogadja a fideszes és KDNP-s politikusok kedden benyújtott indítványát. A hvg.hu több tucat olyan települést talált, ahol egy-egy utca, tér neve még őrzi a kommunista vezetők, esetleg véres kezű politikusok emlékét. Még a fideszes vezetésű önkormányzatok is adósak a névváltoztatással, a Lázár János irányította Hódmezővásárhely pedig 2005-ben szedte le a város utolsó Lenin-tábláját. A települések eddig a lakosok ellenállására hivatkoztak: az érintett utcákban, tereken élő emberek nem akarták kifizetni a lakcímváltozás költségeit.
„A tavaly őszi választások óta próbáljuk megváltoztatni a múlt rendszerből itt maradt utcaneveket. Fórumokat tartottunk, jártuk az utcákat, szórólapon tájékoztattuk a lakosságot, hogy milyen új neveket javasol az önkormányzat. Az ötlet elég nagy ellenállásba ütközött, még nem járt sikerrel” – mondta a hvg.hu-nak a Hódmezővásárhelytől 20 kilométerre fekvő Székkutas fideszes polgármestere, Szél István, hogyan próbálta megváltoztatni a Kun Béla, Ságvári Endre, Marx Károly és Felszabadulás utcák nevét.
A fideszes polgármester nincs egyedül a kezdeményezésével, januárban szintén ezzel próbálkozott a főváros III. kerülete, a kereszténydemokrata vezetésű Óbuda is, ám a lakosok ott sem támogatták az utcanév-változtatást. Ha a parlament megszavazza azt a módosító indítványt, melyet öt fideszes és két KDNP-s képviselő illesztett kedden az önkormányzati törvény tervezetéhez, akkor jövő év júliuság az összes ilyen utcanév el fog tűnni.
A kormánypárti indítvány szerint „nem viselheti közterület vagy közintézmény olyan személy nevét, aki a XX. század önkényuralmi politikai rendszereinek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, továbbá olyan kifejezést, illetve olyan szervezet nevét, amely a XX. század önkényuralmi politikai rendszereire közvetlenül utal, vagy annak emlékét idézi”.
Drága mulatság, kemény ellenállás
Több tucat olyan település van Magyarországon, ahol utcanév őrzi a Szovjetuniót megalapító, a kommunista rendszerrel szembeni ellenállást kemény kézzel letörő Vlagyimir Iljics Lenin emlékét – derül ki a Teledata Kft. országos telefonkönyvének adataiból. A magyar Tanácsköztársaságot vezető Kun Béla, az 1919-ben 50 parasztot felakasztó Szamuely Tibor népbiztos, az 1956-os forradalom leverésében jelentős szerepet játszó Münnich Ferenc nevét is őrzik közterületek 21 évvel a rendszerváltást követően, ahogy több településen is van még Felszabadulás, Április 4., Vörös Hadsereg, Tanácsköztársaság utca, sőt, Népköztársaság utca is – 22 évvel a köztársaság kikiáltása után.
„A pártállami rendszerben egyik napról a másikra hatalmi szóval változtatták meg az utcaneveket. Ezt demokráciában nem lehet megtenni, ezért kampánnyal népszerűsítettük a névváltoztatást, és lehetőleg olyan új neveket kerestünk, melyek senkinek nem sértik az érzékenységét, de a kezdeményezést többen ellenezték” – magyarázta Székkutas 27 éves polgármestere, miért torpant meg az önkormányzat törekvése. Szél István szerint főleg az idősebb lakosok tiltakoztak, de nem azért, mert ragaszkodtak a régi nevekhez, hanem mert nem vállalták az ezzel járó ügyintézést – mondta a polgármester.
A névváltoztatás nemcsak adminisztrációs következményekkel jár, hanem jelentős kiadást is maga után vonna, aminek a lakosok szintén nem örülnek. Több ezer forintos illetéket kellene kifizetniük az új lakcímkártya, az útlevél, a jogosítvány kiváltásáért, ahogy a vállalkozóknak is le kellene cserélniük a pecsétjeiket, ahogy a földhivatalban is el kellene járniuk az ingatlanjaik címváltozása miatt. „Ezt az önkormányzatunk magára akarta vállalni, de utánaszámolva kiderült, hogy nincs kétmillió forintunk erre” – mondta Székkutas polgármestere.
Hasonló tiltakozás fogadta Óbudán is a Jobbik kezdeményezte névváltoztatást. A párt önkormányzati képviselője idén év elején azt szorgalmazta, hogy a Koltói Anna, Lukács György, Hollós Korvin Lajos, Pablo Neruda, Fényes Adolf, Váci Mihály, Arató Emil, Bálint György, Teszársz Károly, Madzsar József és Ságvári Endre emlékét őrző utcákat nevezzék át. A KDNP parlamenti frakciójában helyet foglaló Bús Balázs viszont levélben kérdezte meg az érintett utcák lakóit: az 1400 válaszadóból 1182 elutasította a kezdeményezést.
| Régi történet |
A rendszerváltás egyik jelentős eseménye volt, amikor a pártállamot támadó csoport, a Magyar Október Párt nevű szervezet 1989-ben megpróbálta lecserélni a Münnich Ferenc utcatáblát Budapesten, és visszanevezni Nádor utcává. A szervezet alapítója, a rendszerváltás emblematikus figurája, Krassó György létrára állva áthúzta Münnich nevét, és alája kifüggesztette az utca korábbi elnevezését. Később a hatóságok eltávolították a Nádor utca táblát, mire Krassó piros festékkel lekente a Münnich nevet – ekkor a Fővárosi Tanács újragyártatta a táblát. A rendszerváltás után végül megtörtént a névcsere, és a közterületek – néhány máig létező kivételtől eltekintve – új nevet kaptak, vagy visszakapták 1949 előtti nevüket.
A fideszes és KDNP-s képviselők keddi indítványa nemcsak a XX. századi önkényuralmi rendszerek politikusainak nevét száműzné, de azokét is, akik részt vettek e rendszerek megalapozásában, előkészítésében. Az egyik beterjesztő, Stágel Bence a hvg.hu-nak azt mondta, ezzel azt szeretnék elérni, hogy a XIX. században élt kommunista ideológusok és filozófusok, Karl Marx és Friedrich Engels nevét is cseréljék le az önkormányzatok. |
Elkerülte a figyelmüket
„A történelmünk része függetlenül attól, hogy milyen szerepet játszott a múlt rendszerben” – mondta a Pest megyei Örkény önkormányzati főtanácsadója, Deák Istvánné, aki maga is a Münnich Ferencről elnevezett utcában lakik. A település Óbudához és Székkutashoz hasonlóan kikérte a lakosok véleményét, de az utánajárástól és a plusz kiadásoktól tartó polgárok nem mentek bele a változásba – mondta a polgármesteri hivatal munkatársa.
Mád független polgármestere, Tatárka József más utat választott: 2011 elején önkormányzati rendelettel változtatta Vörös Hadseregről Hadseregre az egyik út nevét: az RTL Klub februári tudósítása szerint az emberek elégedetlenkedtek ugyan, de végül tudomásul vették a döntést.
„A legkisebb gondunk is nagyobb ennél, egyszerűen elkerülte a figyelmünket” – mondta az egyik település neve elhallgatását kérő hivatalnoka, miért van Munkásőr nevű utcájuk. Több településen, így Pakson (Április 4. utca), Záhonyban (Kun Béla utca) vagy Ópusztaszeren (Tanácsköztársaság utca) több átkapcsolás után sem tudták megmondani a hvg.hu-nak, hogy ki az illetékes az ügyben. Ugyanakkor Paks és Záhony esete is azt mutatja, hogy nem pártállástól függ az átnevezés: mindkét városnak fideszes a polgármestere. Volt olyan fideszes vezetésű város, ahol visszahívást kérve a belügyminisztériumi nyilvántartóban kutatták, hogy van-e még Szamuely Tibor nevű utca vagy már korábban átkeresztelték.
A fideszes frakcióvezető, Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen 2005-ig volt Lenin utca. Az önkormányzat sajtófőnöke, Göbl Vilmos azt mondta, a rendszerváltást követő években a város összes olyan közterületét átnevezték, amely az önkényuralmi rendszerre utalt. Viszont közigazgatásilag számos tanya, kisebb falu is Hódmezővásárhelyhez tartozik, így történhetett meg, hogy Szikáncs nevű településrészen csak 2005-ben nevezték át az orosz kommunista vezér emlékét őrző utcát Fő útra.
Fél éve türelmi idő
Ha a parlament megszavazza a fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát, akkor 2012. júliusáig kötelező lesz lecserélni az önkényuralmi politikai rendszerekre utaló utcaneveket.
„Figyelembe vettük, hogy az önkormányzati törvény tervezete elhárítja az eddigi legfőbb akadályt: jövőre a hivatalból elrendelt közterület-átnevezéseknél illetékmentes lesz az okiratcsere. Így sem az önkormányzatot, sem a lakosokat nem terheli” – mondta a hvg.hu-nak a módosító indítvány egyik beterjesztője, a KDNP-s Stágel Bence.
A párt ifjúsági szervezetét, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget (IKSZ) vezető Stágel azt mondta, még az ország európai uniós elnöksége előtt kezdeményezték, hogy az önkormányzatok lépjenek az ügyben, majd Zsákutca néven honlapot indítottak az ilyen nevű közterületek összegyűjtésére.
Viszont az IKSZ is szembesült azzal, hogy a kezdeményezés az illetékteher miatt a lakosok ellenállásába ütközik. „Most már ilyen probléma nincs, de egy fél éves átmeneti időszakot biztosítani akarunk a településeknek” – mondta Stágel.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Eltörölnék a kommunista utcaneveket a kormánypártok
Jövő júliustól ne lehessen találkozni a kommunista diktatúra nyomát őrző utcanévvel Magyarországon – ezt javasolják kereszténydemokrata és fideszes országgyűlési képviselők a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványukban. A kormánypárti politikusok több mint ezer ilyen utcanévre bukkantak eddig.
Megnyirbálná a volt kommunista vezetők nyugdíját a Jobbik
A Jobbik nem a nyugdíj megadóztatásának eddig örök érvényűnek tűnt tilalmát szeretné feloldani a Biszku-botrány apropóján, hanem a kommunista vezetőkre egyedi nyugdíj-megállapítási szabályokat alkalmazna - közölte Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség állásfoglalására reagálva kedden.
Vissza a Kossuth-díjat: Orbánék Kertészt is kilőhetik
Már elkészült az a törvénytervezet, amely alapján a kormány áttekintené, hogy az elmúlt évtizedek kitüntetettjei közül „kik váltak érdemtelenné” az állami díjak, így a Kossuth-díj viselésére. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy nem a „rasszista szamárságokat” beszélő Kertész Ákos ügye a legfontosabb, a kommunista diktatúra kitüntetéseit is felül kell vizsgálni. Nem lesz könnyű dolga a kormánynak: 1948 és 1953 között több mint kétezer Kossuth-díjat osztottak ki írók és költők mellett politikusoknak és sztahanovista munkásoknak, bányászoknak.
