"Ha az információforrás védelméért ma Magyarországon börtön jár, akkor vállalom. Mi mást tehetnék?" - nyilatkozta Bodoky Tamás, a magyar WikiLeaksként számon tartott atlatszo.hu főszerkesztője a Hír 24-nek adott interjújában.

Az oknyomozó újságírással foglalkozó portál a Brokernettel kapcsolatos hackertámadással és zsarolási üggyel kapcsolatban töltött fel dokumentumokat az internetre, ami után a rendőrség Bodokyt tanúként idézte be, a fájlokat tartalmazó adathordozót lefoglalta, és arra kötelezték az újságírót, hogy fedje fel, kitől jutottak az anyagokhoz.

Bodoky Tamás

hvg.hu

Bodoky Tamás ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy még a hatályos magyar jogszabályok is lehetővé teszik, hogy egy újságíró inkognitóban hagyja forrásait, a felfedésükre csak különleges esetekben (például nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyekben) kerülhet sor. Ezzel a céljuk az volt, hogy teszteljék: a médiatörvény – a jogalkotó ígéreteinek megfelelően – valóban védi-e az újságíró forrásvédelemhez fűződő jogait.

A BRFK elutasította Bodoky Tamás érvelését, az ügyészség pedig úgy döntött, büntetőeljárás tekintetében egyáltalán nem érvényesül a forrásvédelem.

Bodoky a Hír 24-nek elmondta, ellentétes lenne az atlatszo.hu-t alapító csapat habitusával, ha külföldi szervereken, külföldi kiadóval, álneveken, teljes inkognitóban publikálnának, ez ugyanis pont azt az átláthatóságot és számonkérhetőséget szüntetné meg a szerkesztőség felé, amit másoktól is megkövetelnek, ezért az oldalt a .hu domain alatt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz hírportálként regisztrálva, a jelenleg hatályos magyar jogszabályoknak teljes egészében megfeleltetve indították, bár a szerverük a biztonság kedvéért a kezdetek óta külföldön működik.

Az atlatszo.hu panasszal élt a határozat ellen, illetve a strasbourg-i Európai Emberi Jogi Bírósághoz is fordult az újságírói forrásvédelem magyarországi megsértése miatt.