A HIV-pozitívakat az egészségügyi gyakorlatban érő diszkrimináció miatt a TASZ az Országgyűlési Biztos Hivatalához, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet, és állapítsák meg az alkotmányos visszásságot, illetve a jogsértést - áll a közleményben.

Mint írták, Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a szeptember végi adatok szerint. A TASZ szerint egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat. A közleményben arról is írtak, hogy "minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában". Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is - olvasható.

AP

A TASZ szerint "a prevencióra költött kormányzati forrás (15 millió forint 2011-ben) csak néhány rövid életű helyi programra és óvszerosztásra elegendő". "Szerencsésnek mondható a magyar járványügyi helyzet az intravénás szerhasználók szempontjából: eddig még nem jelent meg a járvány, összesen 22 esetet találtak a körükben, az új nemzeti drogstratégiából viszont teljesen kikerült a HIV-prevenció és a tűcsereprogram is, így ebben a körben is megnőhet a járvány kockázata" - fogalmaztak.

A közleményben kitértek arra is, hogy a gyógyszeres kezelés nemcsak a HIV-vel élők életminőségét javítja, hanem 96 százalékkal csökkenti a fertőzőképességet is. Az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes a HIV-fertőzés utolsó szakaszának tekintendő. Maga a fertőzés kedvező feltételek esetén gyógyszerekkel éveken, évtizedeken át kordában tartható, azaz az AIDS az utóbbi években krónikus, kezelhető betegséggé vált. A betegekkel való szolidaritás jelzése és a hatékony felvilágosító munka elősegítése céljából nyilvánította az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1988-ban az AIDS elleni világnapnak december elsejét.