Pintér Sándor erről pénteken sajtótájékoztatón beszélt Budapesten, a Fidesz által szervezett országjárás egyik állomásán, a XXIII. kerületi művelődési házban. A tárcavezető elmondta: a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebek) jogutódjaként - várhatóan január 1-jétől - működő új nemzetbiztonsági szolgálatnak nem lesz külön adat- és információgyűjtési lehetősége, az csak a más szervezetek által már összegyűjtött információkat értékelheti, elemezheti, illetve adhatja vissza azoknak. 

A belügyminiszter az Országgyűlés előtt lévő jogszabályjavaslatra utalva úgy vélte, törvényi felhatalmazásnak köszönhetően a NIBEK hatékonyabban és racionálisabban működik majd, mint elődje. Pintér Sándor közölte: az új adatelemző központ feladatkörét bővíteni akarják annak érdekében, hogy ne csak a

szervezett bűnözés megjelenése után tudjanak értékelő munkát folytatni, hanem már akkor, amikor gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy többen vesznek részt egy "adott cselekményben". Megfogalmazása szerint így koncentrált támadást tudnak majd intézni azok ellen. A törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazott kritikákra utalva azt mondta, szerinte a dokumentum az indokoltnál nagyobb politikai vitát kavart.

Az LMP az ombudsmanhoz fordult

Az LMP Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) miatt, mert a szervezet létrehozásával a kormány ellenőrzése alá vonja az állampolgárok legszemélyesebb adatait - írta szerdai közleményében Szabó Tímea.  Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke úgy fogalmaz, hogy a társadalmi egyeztetés nélkül, titkosított eljárásban készült javaslat "demokráciánk történetében példátlan mértékű információs hatalmat összpontosít egy ellenőrizhetetlen szervezet kezében". Az ellenzéki politikus véleménye szerint a lépéssel a kormány az ötvenes éveket akarja visszahozni, amikor a kivételes jogosítványokkal megerősített titkosszolgálatokat a belügyminiszter irányítása alá rendeli. "A javaslatot Kim Jong-il koreai diktátor is biztosan megtapsolná" - írja a képviselő.  

A szövegben a hatalommegosztás elvi tételének nevezi a rendőri és a titkosszolgálati munka szigorú szétválasztását. Hangsúlyozza, hogy a hatékony bűnüldözésnek nem képezi részét az, hogy a szolgálatok nemzetbiztonsági dossziét készíthessenek az állampolgárokról anélkül, hogy bűncselekmény megalapozott gyanúja állna fenn, vagy tényleges bizonyítékokkal rendelkeznének arról, hogy a vizsgálat alá vont egyén nemzetbiztonsági kockázatot jelent.  Totálisan jogállam-ellenesnek nevezi, hogy a központ akadálytalanul rácsatlakozhat elektronikus úton különböző adatbázisokra. 

Szabó Tímea meglátása szerint a törvényjavaslat semmibe veszi, hogy a személyes adatok feletti önrendelkezés korlátozásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség. Hozzáteszi: a jogszabály szándékoltan figyelmen kívül hagyja, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad.