Alig több mint egy hét, és a Rezidensszövetség kezdeményezésére több ezer orvos felmondólevele aktiválódhat. Egyelőre nem ismertek pontos számok, annyit tudni, hogy december közepén már 2500 felett járt az elégedetlenek száma. Ahogyan arról sincsenek pontos adatok, mely intézményeket milyen szinten érinthet a bojkott: erről többször is próbáltuk megszólaltatni Papp Magort, a rezidensek vezetőjét, sikertelenül.

A hvg.hu-nak a héten adott interjút Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki élesen bírálta a rezidensek „harcmodorát”, azt mondta: látja és megérti az ágazat elkeseredettségét, de szerinte mindent megtettek, amire a gazdasági környezet lehetőséget adott.

Kérdés, hogy ez mire lesz elegendő, és hogy vajon az elkövetkező néhány napban sikerül-e kompromisszumra jutnia a két félnek. Mindenesetre már az ÁNTSZ is vizsgálja, hol keletkezhet ellátási zavar amiatt, hogy 2500 rezidens januárban aktiválná felmondó levelét.

Túlzó?

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki a Veszprém megyei kórház főigazgatója is egyben, azt mondja lapunknak: ha valóban feláll háromezer orvos, akár az egészségügyi törvényben előírt katasztrófa-egészségügyi ellátásra is redukálódhat a hazai ellátás.

A Veszprémi kórház azután került reflektorfénybe, hogy Papp Magor nemrég a köztévén azt mondta: a Veszprém megyei kórházban az intézményben dolgozók csaknem 70 százaléka letétbe helyezte a felmondását, ami szerinte országos jelenség.

Rácz Jenő lapunknak azt mondja, szerinte túlzó ez a becslés, bár sem jogilag, sem más úton nincsen egyelőre információja arról, mennyien helyezték letétbe a felmondásukat. „Összesen kétszázöt orvosunk van, tíz százalékuk a menedzsmentben dolgozik, tíz százalékuk nyugdíjas. Az ő esetükben értelmezhetetlen lenne a felmondás. „A többiek nagy része vállalkozásban dolgozik, így ők nem is tudnának felmondani” - mondja.

Egyelőre nincs kompromisszum

MTI Fotó: Soós Lajos

Az igazgató szerint náluk éves szinten 400 millió forintot osztanak szét a dolgozók között pluszban, a törvény által előírtakon felül, „úgy vélem, elég vonzó az intézményünk. Ennek ellenére tragikusnak tartom az orvosok fizetését, az unióban Románia és Bulgária után a magyar szakemberek keresnek a legrosszabbul.” Rácz szerint őket az aneszteziológia, intenzívterápiás és sürgősségi ellátás területén érintené a legrosszabbul a tömeges felmondás, „ami nem jelenti azt, hogy néhány orvos felállása ne tudná megbénítani az ellátást”.

Csiba Gábor, a BAZ megyei intézmény vezetője sem tud semmi konkrétumot saját kórházáról. Ő már kicsit szkeptikusabb, szerinte „blöff az egész akció”, és nem hisz benne, hogy ennyi orvos egyszerre mondana fel. „De még ha meg is teszik, két-három hónapunk lesz addig, míg a felmondási idők letelnek, azaz márciusra kell tudni a helyzetet kezelni.” Csiba a céllal igen, a módszerrel nem ért egyet. „Ennek a helyzetnek a kezelése a kormány feladata. Ha valóban tömegesek lesznek a felmondások, az nem egy-egy intézményt érint majd, hanem országos szinten okozhat problémákat. Ebben az esetben szűkíteni kell az ellátást: adott esetben csak gyerekeket, sürgős eseteket és onkológiai betegeket fogunk ellátni.”

A hvg.hu-nak korábban megszólaló kórházvezetők egyike sem tart attól, hogy a szlovákiaihoz hasonló helyzet állhat elő, ha életbe lépnek a felmondások. (Szlovákiában december elsején állt fel 1200 orvos, mert a kormány az általuk kért 700 eurós havi fizetésemelés helyett csak 300-at ajánlott.) Lapunknak akkor Harmath György, a Heim Pál Gyermekkórház, Radnai Zoltán, az egyesített Szent László és Szent István, illetve Golub Iván, az Uzsoki Kórház főigazgatója is azt mondta: nincs tudomásuk arról, hogy intézményükből bárki is csatlakozott volna, és ezt „elképzelhetetlennek is tartják”.