"Nem a szabolcsi költségvetést vizsgálnák és nem Berlinben, hanem a magyar költségvetést Brüsszelben" - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa a Stop.hu-nak adott interjújában a december 8-9-i EU-csúcson elfogadott megállapodás következményeiről. Andor kifejtette, a nemzeti parlamentnek való benyújtás előtt az Európai Bizottságnak kellene véleményt mondania a költségvetésről, indokolt esetben pedig korrekciókat is foganatosíthatna.

Arról, hogy Róna Péter szerint egy szakértői kormányban Andor László válthatná Orbán Viktort a miniszterelnöki székben, a biztos azt mondta, szerinte a közgazdász csak egy jelenségről beszélt, "és csak rögtönzésképpen mondott egy nevet". Mint mondta, "a jelenséget figyelemre méltónak tartom, a konkrét nevet nem. Nem arról van szó azonban, hogy az unió (vagy a Goldman Sachs) valakiket kormányfői székbe ültet, hanem arról, hogy az akut válság kezelése érdekében olyan személyeket kértek fel mind Athénban, mind Rómában, akik át tudták hidalni a kormánypárt és ellenzéke közötti szakadékot. A hangsúly tehát a szélesebb belpolitikai támogatottság felépítésén van, ami pedig kifelé is segít a bizalom erősítésében" - tette hozzá.

Andor László 2009 februárjában

Stiller Ákos

A magyar rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban Andor elmondta, mivel a magyarországi foglalkoztatás sereghajtó az EU-ban, ezért az egyik bővítési irány a fogyatékkal élők - annak mértékéhez szabott - foglalkoztatása lehet. "Ezen az úton az előző kormányok már elindultak, de - az érintettekkel való megfelelő konzultáció megléte esetén - biztosan lehet még lépéseket tenni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a fogyatékkal élőknek a különböző lehetőségek nyújtása "nem a rokkantnyugdíjak megszüntetését jelenti".

"A munkanélküli-ellátás drasztikus csökkentése ellen többször is szót emeltem. Ugyan erről nem rendelkezik uniós irányelv, minden olyan döntés indokoltságát meg lehet kérdőjelezni, amely a munkanélküliek ellátását hat hónapnál rövidebb időben szabja meg, különösen válság idején" - mondta az Európai Bizottság magyar tagja a kormány szociálpolitikájáról.

A Munka törvénykönyvével kapcsolatban Andor László megjegyezte, bár az első változat igen nagy felhördülést váltott ki a nyáron, részben a tartalom, de részben az eljárás (az előkészítetlenség, a konzultáció hiánya) miatt, a nemzetközi nyomásgyakorlás végül is segített abban, hogy legyen egy elemi szintű tárgyalás és bizonyos korrekciók a törvényjavaslatban. "Normális szociális párbeszédnek ez még nem tekinthető" - jelentette ki, hozzátéve, hogy európai biztosként meg fogja vizsgálni, hogy a végül elfogadott törvény beleütközik-e az EU-jogba.

Mindamellett kiemelte, a "célszerűség tekintetében mind a gazdaság-, mind a szociálpolitikai koncepció vitatható". Mint mondta, szerinte a XXI. századi Európában a munkaerő olcsóbbá és kiszolgáltatottabbá tételére nem lehet gazdaságfejlesztési stratégiát építeni, és nem lehet kizárólag a nagyobb rugalmasság felé elmozdulni, mellette gondoskodni kell a foglalkoztatás biztonságáról, a szociális jogokról, a humánerőforrás-fejlesztésről is.

Az euróválsággal kapcsolatban Andor László elmondta, szerinte az euró megmenthető, de forgatókönyvként akár az EU felbomlását is fel lehet vetni. "Azonban a pénz csak eszköz. Ha az eurót valaki úgy akarja megmenteni, hogy kész feláldozni az unió szociális, kohéziós, politikai és általában a civilizációs normáit, úgy valóban a felbomlást kockáztatja" - tette hozzá.