Elvileg hétfőn délig volt véleményezhető a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) legújabb, az egészségügyet alapjaiban újrarajzoló rendelettervezete. Mivel a dokumentum néhány pontatlanságot is tartalmaz, úgy tudjuk, a minisztérium haladékot adott a véleményezésre.

A rendelettervezet egyik eleme egy új szakmai kódrendszer: a kórházakkal ugyanis teljesen új finanszírozási szerződést köt majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a megállapodásnak feltételei is lesznek, amiket az intézményeknek teljesíteniük kell - erről szól most az egyeztetés. A kórházak szerződése április végén jár le, a minimumfeltételek februárra véglegesednek. Úgy tudjuk, összesen 15-17 intézmény válthat majd funkciót, és csupán néhány olyan kórház van, amelynél rezeg a léc. (Hogy mennyire kaotikus a helyzet az egészségügyben, arról itt olvahat.)

Ráerősít a lobbi

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, az új minimumfeltételek az első negyedév végére lesznek készen, ezekről a szövetség folyamatosan tárgyal a minisztériummal. "Előfordul, hogy a helyi erőviszonyok felülírják a szakmai szempontokat, azaz komoly lobbiharc megy azért, hogy melyik intézmény milyen progresszivitási szintű minősítést és ezzel együtt milyen finanszírozást kapjon" - mondta a Kórházszövetség elnöke.

Úgy tudjuk, többen, köztük éppen a Semmelweis-terv írói is bíztak abban: ha állami kézbe kerülnek az intézmények, a lobbi alábbhagy. Ez azonban nem így történt: most, hogy a kapacitások újraelosztása, a progresszivitási szintek meghatározása is zajlik, egyrészt a szakmai, másrészt a politikai lobbi is ráerősített. Emlékezetes, hogy 2007-ben az MSZP-SZDSZ-kormány helyi erős emberi szedték ízekre az azóta is emlegetett lovasberényi kormányülésen Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter reformtervezetét, ami szintén területi érdekeket sértett volna az intézményrendszer ésszerűsítésével.

Onkológiai kórterem: lesznek intézmények, melyek profilváltásra kényszerülnek majd

Fülöp Máté

Bár egyelőre még csak rendelettervezetről beszélhetünk, az egészségügy alapjait újraíró és jelenleg vitára bocsátott passzus néhány hajmeresztő részt tartalmazhat - feltéve, ha az ember megérti a tervezetet. Valamennyi lapunknak nyilatkozó szervezet vezetője ugyanis minimum kétértelműnek titulálta azt a pontot, amely a járóbeteg-szakellátásról szól. A tervezet a „szakrendelés” elnevezését „rendelésre” módosítja, így a feladat ellátásához elég lehet rezidens vagy más szakvizsgával rendelkező orvos is.

Rezidens is szakrendelhet?

Bár ezt sem Éger István, a Magyar Orvosi Kamara, sem Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke nem tudja elképzelni, mindketten azt mondták: elég kétértelműen fogalmaz a jogszabály. Szerintük egy pontosító rendelet tehet majd rendet, az ugyanis „elképzelhetetlen, hogy a jogalkotó ilyen módon próbálja az orvoshiányt orvosolni”.

Rezidens egyébként csakis az alapellátásban dolgozhat önállóan, ott is csak úgy, ha két év után úgynevezett licenszvizsgát tesz. Háziorvosi ügyeletet pedig csak akkor, ha hat hónapot belgyógyászaton, két hónapot pedig sürgősségin szerzett gyakorlatot. Mindezek tükrében gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a jövőben például egy fül-orr-gégészeten rezidens ügyeljen, szakorvosi kontroll nélkül. Ezért sem a munkavállaló, sem maga a rezidens nem vállalhatna felelősséget - állítja Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Ő egyébként azt mondja, a jogászaik jelenleg is dolgoznak a tervezet értelmezésén.

Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát is, hogy értelmezzék a tervezetet, ők azonban későbbre ígértek tájékoztatást.