„A PPP-szerződések szinte kivétel nélkül hátrányt okoztak az államnak, többségüket meg kell szüntetni” – mondta az év végén a Magyar Nemzetnek Hegmanné Nemes Sára, az állam és a beruházásokat, építkezéseket végző cégek közti megállapodások felülvizsgálatával megbízott államtitkár. Bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több mint 100 millió forintot kifizetve 18 ügyvédi irodát és tanácsadó céget vont be a vizsgálatba, eddig érdemi változás nem történt; az állam – miként tavaly – idén is 120 milliárdot költ a PPP-programokra fenntartására.

A miniszterelnök a második akciótervének 2010. októberi ismertetésekor azt mondta, tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer (public-private partnership), amelyben „a kötelezettségeket túlnyomórésztaz állam vállalta, míg az előnyöket és a profitot a magántulajdonos kapta”. Ezért szükségesnek tartotta az állami-magán együttműködéssel tető alá hozott beruházások felülvizsgálatát és a szerződések azonnali felfüggesztését. A szaktárca 2011 januárjában szakmai egyeztető fórumot alakított négy minisztérium bevonásával, Fellegi Tamás tavaly májusban pedig azt nyilatkozta, az „arcpirító” szerződések miatt az NFM perelni fog, több esetben büntetőfeljelentést készülnek tenni.

A fejlesztési minisztérium novemberben nyilvánosságra hozott összefoglalója szerint a tárca 2010 decembere és 2011 augusztusa között 17 olyan szerződést kötött ügyvédi irodákkal, mérnöki tanácsadást végző cégekkel, amelynek tárgya a PPP keretében megvalósított projektek elemzése, vizsgálata volt. A teljes keretösszeg eléri a 263,8 millió forintot. A szerződések között van viszonylag baráti összegű, pl. 2,6 milliós, de a Szterényi Ügyvédi irodával kötött megállapodás bruttó keretösszege elérte a 35 milliót. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-vel pedig márciusban a koncessziós autópálya-szerződések pénzügyi elemzésére 20 milliós megállapodást kötöttek.

Még dolgoznak rajta

Az eddig elvégzett munkának egyelőre nincsenek látványos eredményei, pedig az államtitkár decemberben még azt nyilatkozta, a vizsgálatok szerint a PPP-szerződések több esetben „durván megsértették a közbeszerzés szabályait”. Kérdésünkre, hogy a vizsgálatot hány feljelentés követte és van-e olyan ügy, ami már ügyészségi, esetleg bírósági szakaszba jutott, az NFM kitérő, illetve ellentmondásos választ adott.

Épülő autópálya 2009-ben. Drága mulatság

Túry Gergely

A tárca kommunikációs osztályán a hvg.hu-nak azt közölték, hogy „a jogi átvilágítás eredményeinek kiértékelése folyamatban van”. Az NFM e-mailjében azt írta, „több – jellemzően felsőoktatási – projektnél olyan jogi problémákat tapasztaltak, amelyek miatt kezdeményezték a beruházások leállítását és a kapcsolódó megállapodások felbontását”. A minisztérium szerint a bevont külsős szakértők jelenleg „az eljárások elindításának előkészítését végzik, amelyek a korábbi időszak mintegy 100 PPP-szerződésének felülvizsgálatát és a szükséges felelősségre vonásokat célozzák”. A minisztérium válasza azért kitérő, mert az írásban feltett kérdésünk arra vonatkozott, hány szerződést bontottak fel és hány feljelentés született.

Ugyanakkor minisztérium e-mailjében azt is írta, hogy több esetben adtak ki állásfoglalást folyamatban lévő peres üggyel kapcsolatban. A kormany.hu adatbázisában viszont nem találtunk ilyen közleményt, ahogy az MTI hír- és közleményarchívumában sem, így semmi nem utal arra, hogy lennének már peres ügyek. Mindössze azt a májusi miniszteri bejelentést találtuk, amely büntetőfeljelentéseket helyezett kilátásba – konkrét esetek említése nélkül. Tavaly augusztusban a tárca ugyan azt javasolta a fővárosi önkormányzatnak, hogy bontson szerződést a Duna-parti CET beruházójával, mert az előnytelen Budapest számára, de a szerződést végül nem az NFM vagy az önkormányzat, hanem az építő cég bontotta fel.

Lassan és bizonytalanul folyó vizsgálatok

„Félreértésről lehet szó, mert engem a minisztérium nem keresett meg” – mondta a hvg.hu-nak Budai Gyula. Az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos az NFM-nek arra az állítására reagált, mely szerint a tárca több ügyben vizsgálatot kezdeményezett nála, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a Közbeszerzések Tanácsánál (KT).

Művészetek Palotája. Orbán kezdte, Gyurcsány folytatta, unokáink is fizetni fogják

Bánkuti András

Budai azt mondta, ő kérte az NFM segítségét és nem fordítva, ahogy a minisztérium állította. Budai eddig összesen két ügyben fordult a tárcához: a Corvinus Egyetem campusának és a SOTE kollégiumának építése ügyében, ráadásul az utóbbinál a kormánybiztos szerint nem is a PPP-szerződést, hanem egy ingatlanértékesítést vizsgált.

A GVH-nál azt közölték a hvg.hu-val, hogy a minisztérium eddig egyetlen esetben kereste meg őket: 2011 szeptemberében a Magyar Universitas Program keretében született szobrok, képek és más alkotások ügyében kérték ki a versenyhivatal álláspontját. A korábbi időszakban az egyetemi-főiskolai kollégiumépítési programok egyik feltétele az volt, hogy a beruházási összeg egy százalékát művészeti alkotások készítésére kellett fordítani. Ezeknek az alkotásoknak a pályáztatására, zsűriztetésére, a nyertes művek megvalósításának ellenőrzésére az előző kormány egyetlen szervezetet bízott meg pályáztatás nélkül. Az NFM még tavaly februárban leállította a projektet, ám ezek szerint csak nyolc hónappal később kereste meg kérdéseivel a versenyhivatalt. (Cikkünk megjelenését követően a versenyhivatal jelezte, már július elején megkeresték őket a minisztériumból, majd az egyeztetéseket követően szeptember elején került sor a konzultációra - a szerk.) A GVH a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, „a megismert tények alapján nem lehetett valószínűsíteni, hogy a fenti projektek lebonyolítása kapcsán felmerülhet a versenyjog hatálya”.

A Közbeszerzési Hatóságot csak két alkalommal kereste meg 2011-ben a fejlesztési tárca PPP-ügyekben, viszont jogorvoslati eljárást egyik alkalommal sem kezdeményezett – tudtuk meg a hatóság elnökének titkárságától. Bár a felülvizsgálatra kötött szerződések – az Ernst & Young kivételével – határideje a minisztérium novemberi összefoglalója szerint 2011-ben lejárt, a tárca kommunikációs osztálya szerint a teljes keretösszeget még nem használták fel. Az NFM azt írta, mostanáig „a meghatározott összegnek a teljesítések arányában átlagosan mindössze a felét” hívták le.

A tárca konkrét összeget nem közölt, de becsléseink szerint eddig 130-140 millióba került az elszámoltatás.

3000 milliárd a tét

Bár az NFM nem fogalmazott egyértelműen, az elszámoltatási kormánybiztos, a GVH és a KT közlése alapján eddig nem indult jogi felelősségre vonás, illetve a nagyobb kiadásokkal járó szerződések közül sem bontott fel az állam egyet sem. A minisztérium egy 2010-es közléséből viszont kiderül, hogy még a második akcióterv bejelentése előtt, a tárca a még előkészítés alatt álló fejlesztések közül az Erkel Színház, a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma és a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsa esetében a beruházás leállítását javasolta a kormánynak - ám ezek pénz hiányában nagyrészt már akkor is álltak.

Az üresen álló CET. Pikkelyek és halpénz

Fazekas István

Pedig a kabinet tavaly többször is szorgalmazta a PPP-projektek felülvizsgálatát. Hegmanné Nemes Sára tavaly áprilisban a Corvinus Egyetemen tartott előadásában azt mondta, az előző ciklusokban 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön épült PPP-konstrukcióban, és ide sorolta a Művészetek Palotáját és a Berlini Collegium Hungaricumot is. Ezek az államtitkár szerint háromezer milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidő végéig a költségvetést, ezért feltétlenül át kell világítani a szerződéseket.

Nemcsak a miniszterelnök második akcióterve, hanem a legjelentősebb strukturális átalakításokat tartalmazó, márciusban bejelentett Széll Kálmán-terv is a PPP-szerződések átvilágításának felgyorsítását szorgalmazta az államadósság csökkentését célozva. Augusztusra megszületett az a kormányrendelet is, amely az államra hátrányos szerződések felmondását írta elő, azzal, hogy 200 milliárd értékben még 2011-ben az egyes ingatlanukat, beruházásokat a minisztérium vegye állami tulajdonba – ezzel az állam több évre előre megszabadulhatott volna a kötelezettségvállalásitól. Igaz, ez egyszerre töméntelen pénzbe került volna, a kormányrendelet szerint csak 2011-ben 200 milliárdba.

Tavaly és idén egyébként 120-120 milliárdot fizet a beruházó cégeknek az állam a PPP-projektek fenntartására, és hasonló összegek terhelik majd a 2013 utáni költségvetéseket is. Az augusztusi rendelet határidőket is szabott az akkori miniszternek, Fellegi Tamásnak. Két hónappal később viszont Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva elismerte, a kabinet képtelen végrehajtani a saját rendeletét, mert a válság miatt a költségvetési folyamatok egyelőre ezt nem teszik lehetővé: nem volt pénz a kivásárlásra.

Az NFM a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, a megszüntetéseknek 2011-ben egyszeri kiadásnövelő hatásuk lett volna, de „a költségvetési folyamatok tükrében, a Nemzetgazdasági Minisztérium iránymutatása nyomán” erre nem biztosított forrást a kormány. A tárca szerint a 2012-es költségvetés is csak az érvényben lévő szerződések szerint fizetendő rendelkezésre állási díjak fedezetét biztosítja 120 milliárd értékben. Így az NFM idén sem tehet mást, mint hogy a cégekkel tárgyalva megpróbálja a díjakat mérsékelni.