„A csőd derült égből villámcsapásként ért minket. Most is abban bíztunk, hogy megússzuk valahogy, hiszen korábban is voltunk már hasonló helyzetekben” – mondta a hvg.hu-nak a Malév egyik légiutas-kísérője annak kapcsán, hogy múlt pénteken a nemzeti légitársaság vezetése közölte, a cég lehúzza a rolót. A 66 évig nagyjából folyamatosan üzemelő Malév (egykori) dolgozói nem akartak névvel nyilatkozni lapunknak, mondván, a cég belső szabályzata szerint erre csak a kommunikációs vezetés lenne jogosult.

„Rossz hangulat uralkodott azóta, hogy Brüsszel az állami támogatás visszafizetésére utasította a Malévot, mégis mi és a pilóták is abban bizakodtunk, hogy a csőd valamilyen módon elkerülhető” – mesélte az egyik stewardess. Még pénteken reggel sem hitték el, hogy vége, „csak kora délutántól esett le a tantusz”.

Távozóban a reptérről. Összepakolva

MTI / Koszticsák Szilárd

Hasonló meglepődésről árulkodik az egyik pilóta, Demeter Csaba első tiszt munkatársainak írt, de azóta nyilvánosságra került levele is: „Mérhetetlen fájdalmat érzek legbelül és a mai napig nem tudom elhinni, hogy ez tényleg megtörtént. Megtörtént és így történt meg. Nagyon sokáig bíztam, reménykedtem abban, hogy lesz megoldás, de péntek reggel telefonra keltem, melyet először nem akartam elhinni”.

Lesz búcsúbuli

A hét közepén a légiutas-kísérők és a pilóták búcsúbulit tartanak az egyik budapesti szórakozóhelyen, amelynek tulajdonosa korábban maga is a légitársaságnál dolgozott. A bulira állítólag Limburger Lóránt vezérigazgató is elmegy, amin a „mezei” dolgozók nem csodálkoznak: az általunk megkérdezett utaskísérők egyáltalán nem haragszanak rá, szerintük "Lóri" (merthogy a legtöbben így nevezték a cégvezetőt) mindent megtett, ami tőle tellett.

Az általunk megkérdezett dolgozók azt az egyébként szintén malévos körökben elterjedt feltételezést sem tartják hihetőnek, hogy a cégvezetés már csütörtökön tudta, mi lesz pénteken. E feltételezés szerint Limburgerék csak arra vártak, hogy Martonyi János külügyminiszter repülőgépe péntek hajnalban landoljon Budapesten, majd bejelentették a krachot. Mindezt egyesek arra alapozzák, hogy néhány légiutas-kísérő főnöke már csütörtökön elkérte a dolgozók privát elérhetőségét. Az egyik stewardess a hvg.hu-nak elmondta: pénteken ugyan valóban elkérték a személyzet tagjainak privát elérhetőségét, de csak azt követően, hogy a belső levelezési rendszer összeomlott.

Limburger húzta be a féket

A Malév háza táján keringő összeesküvés-elméletekből amúgy sincs hiány: egyesek tudni vélik, hogy a menedzsment korábban tárgyalt a kormánnyal, sőt „államtitkoknak minősülő papírokat is aláírtak”. Mások azt állítják, a kormánynak is érdeke volt a csőd, a kieső járatokat (és forgalmat) meg majd pótolják más légitársaságok, így például a Ryanair. Utóbbi felvetés nem is teljesen alaptalan. Információnk szerint az elmúlt időszakban a Ryanair kétszer is megkereste a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airportot, legutóbb éppen pénteken. Noha úgy tudjuk, a Budapest Airport eddig nem kötött a fapados légitársasággal szerződést, a Ryanair elkezdte már árulni a jegyeket.

Úgy tudjuk egyébként, hogy a Budapest Airport vezetése is meglepődött a pénteki csődön, ugyanis még előző nap késő este is azt az információt kapta a cég néhány munkatársa, hogy másnap nem lesz leállás. Azt a hvg.hu-nak több, egymástól független malévos forrás is megerősítette, hogy a leállásról nem a kormányzat, hanem személyesen Limburger Lóránt döntött.

Értesülésünk szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból azt az ukázt kapta a vezetés, hogy a Malév addig üzemeljen, ameddig csak lehetséges. Limburger állítólag az után döntött a leállás mellett, hogy világossá vált számára: ha a 400 ezer dolláros tartozást rendezi a tel-avivi repülőtér felé, akkor a Malév nem tudja kifizetni a januári béreket. Erre egyébként egy hétfő reggeli televíziós interjújában Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkára is utalt. A béreket a vezetés állítólag elkülönítette, a dolgozók most biztosak abban, hogy meg is kapják azt. „Általában minden hónap 8. napja körül érkezik meg a számlára a fizetésünk, ezért normális, hogy még nem kaptuk meg” – mondta lapunknak az egyik dolgozó.

Az állam feltette kezeit

A hvg.hu-nak a Malév vezetésének környezetéből arról panaszkodtak, hogy a kormányzat közvetlenül a leállás előtt semmilyen segítséget nem nyújtott nekik, igaz, pénzügyi segítségről amúgy sem lehetett volna szó. A krach beállta előtt néhány nappal kiadtak ugyan egy kormányrendeletet, amelyben kártérítésre kötelezik a Malévot, csakhogy a feltételeket nem szabályozták, ezért máig nem teljesen világos, kik és hogyan is kaphatják majd vissza a pénzüket. „Semmilyen instrukciót nem adott a vezetésnek a kormányzat arra, mit és hogyan tegyen a csőd beálltakor” – panaszolta egyik malévos forrásunk.

Maradt a kapkodás. Több forrásunk is azt állította, a Malév vezetése pénteken a Magyar Turizmus Zrt. (MT) segítségét kérte, hogy az állami cég legalább néhány hotellel egyezzen meg a pórul járt utasok szállodáztatásának és transzportjának ügyében, a költségeiket pedig majd a kárrendezésre szánt 2 milliárd forintos keretből megtérítik. Az MT azonban nem lépett. Az ezt firtató kérdésünkre az MT sajtóosztályán mindössze annyit mondtak, hogy a pénteken kiadott közleményük az irányadó. Eszerint - idézzük - „a Malév működésének leállításával összefüggésben a Magyar Turizmus Zrt. folyamatosan tárgyalásokat folytat a kormányzati illetékesekkel, a Budapest Airporttal, több légitársasággal és a szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy a Malév leállásával összefüggő járattörlések ne okozzanak komoly fennakadást a Magyarországra irányuló beutazó forgalomban”.