A Lehet Más a Politika (LMP) szombaton jelentette be, hogy négy kérdésben szeretne népszavazást kezdeményezni: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon; az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról emeljék vissza a korábbi 260 napra; ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni és végül azt, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. A párt hétfőn meg is kezdte a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést. 

Czomba Sándor a próbaidő kapcsán hangsúlyozta: a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a próbaidő hossza 30 nap,  míg munkaszerződésben három, kollektív szerződés alapján pedig hat hónapos próbaidőt lehet kikötni. Hozzáfűzte, hogy az új, – július 1-jétől hatályba lépő – Munka törvénykönyve értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt kollektív szerződés hat hónapig terjesztheti ki. 

A népszavazási kérdésben megfogalmazott „munkaviszony” egyértelműen a versenyszférát jelenti - mondta az államtitkár, kifejtve, hogy a versenyszférában  - ahol csaknem 2,6 millió munkavállaló dolgozik - a próbaidő csak ott haladja meg a három hónapot, ahol a munkáltató és a szakszervezetek kollektív szerződésben így rendelkeznek. Utóbbira is csak akkor van példa, ha a munkáltató tevékenységének jellege vagy a munkakör sajátosságai alapján a három hónap a felek számára nem elegendő egymás kölcsönös „kipróbálására” - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor. 

Kiemelte: aki erre a kérdésre igent mond, az a kollektív szerződésekre nemet. "Nem értjük, miért szeretné az LMP a munkavállalók kollektív szerződéses jogosítványait gyengíteni" - mondta, hozzátéve, hogy az Európai Unió (EU) szervezeteiben történő munkavállalás esetén az uniós intézmények jellemzően hat hónapos próbaidőt kötnek ki.

Arra a tervezett népszavazási kérdésre, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni" Czomba Sándor azt mondta: ennek  biztosan könnyű lenne népszerűséget szerezni, ugyanakkor a hatályos és az új Mt. szerinti szabályozás is teljes összhangban van a közösségi joggal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet  (ILO) előírásaival. 

A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kifejtette: a hatályos törvény szerint a munkavállaló az alapszabadság egynegyedével rendelkezhet (ez 20 nap alapszabadság esetén 5 nap, 30 nap alapszabadság esetén 8 nap).  Az új Mt. szerint valamennyi munkavállaló egységesen 7 munkanap szabadságról rendelkezhet. Ez 20 nap alapszabadság esetén már egyharmadnak felel meg. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.

Czomba Sándor hozzáfűzte: valamennyi EU-tagország munkajogi szabályozásával összhangban a szabadság kiadásának joga és kötelessége a munkáltatóé. A szabadság kiadása során ugyanakkor érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének, ennek megfelelően a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján kell kiadni. 

Az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének 260 napra történő felemelése kapcsán elmondta: a jogszerző idő maximuma sohasem volt ennyi. Közismert tény, hogy a 2010-es kormányváltáskor a kormány "csontvázakkal teli szekrényt" örökölt. A 7 százalék feletti bruttó hazai termék (GDP)-arányos államháztartási hiány, a messze 80 százalék feletti államadósság komoly átalakításokat követelt. Így született meg a Széll Kálmán Terv, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál is megtakarítást és hatékonyabb működtetést írt elő. Az államtitkár hangsúlyozta, nem pusztán megtakarítás volt a cél, hanem a hatékonyabb működés elérése. 

Ennek egyik elemeként az álláskeresési járadék eddigi maximálisan 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökkent, míg az álláskeresési segély, amely eddig további 90 napig biztosított ellátást, megszűnt, a bérpótló juttatás intézménye pedig átalakult - emlékeztetett. A passzív eszközök helyett – ilyen az álláskeresési járadék is – az aktív támogatásokat kívánjuk előnyben részesíteni, hogy az érintettek minél hamarabb munkába állhassanak, és minél rövidebb ideig kelljen fizetés helyett a járadékból megélni - emelte ki Czomba Sándor. Kiemelte, hogy ezek az intézkedések – bár rövidtávon a regisztrált munkanélküliek számának bővülésével járhatnak – pozitívan hatnak a munkaerő-piaci aktivitásra és a gazdaság fehérítésére.

A tankötelezettség kapcsán elmondta: a korhatár csökkentésével nem céljuk bárkit is "kiszorítani az iskolapadból", aki tanulni szeretne, az természetesen ezután is tanulhat. A csökkentés életszerűségéről tanúskodik ugyanakkor, hogy egyébként 45 európai országból 36 esetében16 éves korban, vagy az alatt van meghatározva a tankötelezettség felső korhatára.