A szervezett bűnözés több nagy alakja került az utóbbi években parkoló pályára. Tasnádi Péter jelenleg fegyházbüntetését tölti, de rablás, önbíráskodás kísérlete és személyi szabadság megsértése miatt első fokon további hat évre ítélték. Tanyi György, aki az éjszakai élet hírei szerint anyagi gondokkal küszködik nemrég került előzetes letartóztatásba, mert a Sinatra bárban lövöldözött. Az ítélethirdetés előtt megszökött Magyar Róbert ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, mert a hatóság emberei azt gyanítják, külföldön bujkál. A szigetszentmiklósi Koszi-testvéreket első fokon olajlopásért és emberölésre való felbujtásért ítélték el hosszú évekre; ügyükben most zajlik a Győri Ítélőtáblán a másodfokú tárgyalás.

Mindezek alapján úgy tűnhet, az alvilágnak hazánkban befellegzett, s az éjszakai életben nyugalomra lehet számítani. A vezetők kiesése azonban nem jelenti a szervezet „halálát”, mert lesznek jelentkezők a helyükre. Amennyiben a bűnbandát valóban felszámolják, akkor annak területét veszik át mások. A klasszikus szervezett bűnözés – helyek bevédése, lányok futtatása, szerencsejáték – ma már kevésbé látványos, de mint korábban írtuk, a gazdasági válság hatására ismét komolyabb szerepet kaphat, ugyanis a pénzüket elveszítő, nem legális módszerekből élő emberek könnyen fordulhatnak az ilyen típusú egyszerű pénzszerzési lehetőségek felé.

A feketes sereg felszámolása

A hírhedt fekete sereg az egyik legklasszikusabb bűnözői csoportnak számított Magyarországon. A szervezet felszámolását és tagjai közül harmincnak – a főemberrel, Magyar Róberttel együtt – bíróság elé állítását az egyik legnagyobb sikerének könyvelte el a rendőrség. A nyomozásról és annak tapasztalatairól írt tanulmányával Zsigmond Csaba őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnügyi főkapitány-helyettes titkárságának kiemelt főreferense megnyerte a BM Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet pályázatát.

„Magyar Róbert határozott, agresszív ember, olyan, aki nem tűrte az ellentmondást” – jellemezte a hvg.hu-nak az éppen szökésben lévő egykori bandavezért Zsigmond Csaba. „Fellengzően viselkedett, úgy, mint, aki mindenki felett áll és egyáltalán nem volt együttműködő velünk, ugyanis nem hitte el, hogy elég adatunk van vele szemben” – elevenítette fel a nyomozást az őrnagy, aki 2005-től vett részt a Magyar Róbert és társai ellen folytatott vizsgálatban. Még pedig a szerteágazó eljárás egyik zsarolási szálában: abban az évben a XV. kerületi Colosseum egyik teremelügyelőjét „tartották sakkban” ily módon azért, mert tudták, hogy kilencmillió forintot tett zsebre a játékgépekből.

„Az információk alapján sejtettük” – folytatta az őrnagy, aki korábban a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának Nyomozó Alosztályát vezette, „hogy egy nagyobb hal, Magyar Róbert állhat a háttérben. Tisztában voltunk azzal, hogy a férfi több száz fős bandát tud mozgatni az ország bármelyik pontján. Gyanítottuk azt is, hogy köze lehet Ragyás Tóni 2003-ban történt megöléséhez, mivel a gyilkosság előtt Budán, a Római-parton volt egy összetűzésük, és Magyar Róbert csak annak köszönhette életét, hogy a Ragyás fegyvere beragadt.”

A Magyar Róbert körül lévők vezettek el a főnökhöz

Zsigmond Csaba elmondása szerint a nyomozást minél több adat összeszedésével kezdték, így elővették azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyek a Magyar Róbert körében lévők ellen folytatott akkor a rendőrség. „Többek között ez alapján jutottunk el ahhoz, aki a gyilkosság végrehajtásában sofőrként segédkezett, majd magához a lövéseket leadóhoz is. Ettől kezdve beindult a dominóelv, és a gyenge láncszemek révén sikerült a banda vezetőit bíróság elé állítani.”

Magyar Róbertet többek között elítélték egy mátészalkai vállalkozó elleni merényletért, a már említett Ragyás-gyilkosság és a Colosseumban történt zsarolás, valamint a szintén ugyanott, de egy évvel korábban lezajlott lövöldözés miatt is. Magyar Róbert irányított mindent, azoknak, akik nem működtek együtt vele, megparancsolta meggyilkolását, igaz, a bíróság emberölés előkészülete miatt nem ítélte el őt. „Volt tekintélye, és amikor úgy érezte, hogy azon valaki, például a Ragyás csorbát ejtett, mindenképpen megbosszulta.”

A csoportot természetesen fenn kellett tartani, az embereket fizetni kellett. A bevételek a kisebb bűnözők – stricik, kábítószerdílerek, cigarettacsempészek –megcsapolásából jöttek össze. „A pénzt felélték, elmulatták, a csoport tagjainak elmondása szerint egy-egy bulin akár öt-hat millió forintot is elszórtak.” Zsigmond Csaba hangsúlyozta, hogy ez mutatja azt is, hogy a társaság nem gondolkodott előre. „Iskolázatlan, erőszakos bűnözők voltak a bűnszervezetben, és nem találtunk befektetésekre utaló jelet, vagy olyan kapcsolatépítést, amely átvezethetett volna a gazdasági vagy a politikai szférába.”

Vádalku és gyorsított eljárás

A volt alosztályvezető, mint a hvg.hu-nak is összegezte két fontos tapasztalatot vont le az ügy vizsgálatából. Az egyik, hogy bizonyos eljárásokat fel kellene gyorsítani, hogy ne fordulhasson elő az, ami Magyar Róbert esetében megtörtént. Vagyis, hogy mivel három évig nem született első fokon ítélet a büntetőeljárásban, ezért a férfit ki kellett engedni, a házi őrizetből pedig könnyen megszökött. A másik megállapítása Zsigmond Csabának az, hogy segítette volna a nyomozásukat, ha a vádalkut szélesebb körben, esetleg a szervezett bűnözők esetében akkor is lehet alkalmazni, ha az övével azonos súlyú ügyről vall. (Jelenleg ugyanis valaki csak akkor élhet ezzel, ha saját ügyénél súlyosabb esetről rendelkezik fontos információkkal.) „A nyomozás során azonban gyakran találtuk magunkat azzal szembe, hogy akkor akart segíteni egy ember, ha valamit ajánlunk neki, de erre nem volt lehetőségünk emiatt a szabály miatt."

A szervezett bűnözés ma Magyaroszágon

A megfelelő jogi szabályozás elengedhetetlen a szervezett bűnözéssel szembeni fellépéshez, mert az a fejlett társadalmak velejárója – mondta a hvg.hu-nak Zsigmond Csaba kollégája, Berki Antal ezredes, a BRFK Bűnügyi Információs Főosztályának a vezetője. Ő a szervezett bűnözés jelenlegi haza helyzetét bemutató kutatásával nyert tudományos elismerést. "Minél fejlettebb egy társadalom, annál fejlettebbek a szervezett bűnözők csoportjai is, egyre inkábba a gazdasági bűncselekmények felé mozdulnak el a bűnszervezetek is, az erőszakos jellegűek helyett" - mondta.

„A magyarországi helyzet jelenleg az európai átlaghoz hasonló, de mi nem vagyunk célország például drog vagy prostitúció tekintetében. A magyarok persze külföldön – Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban – szép számmal jelen vannak, igaz, ott "be is fogadják őket” – írta le a helyzetet a főosztályvezető.

A bűnszervezetek elleni fellépés egyik legfontosabb lépése, hogy a rendőröknek rendelkezniük kell a bandák regisztrálásával és környezetükre vonatkozó kriminális hatások leírásával. „A veszélyes és a különösen veszélyes bűnözőkről vezetett nyilvántartásokat a rendszerváltás után megszüntették, mondván sérti a személyiségi jogokat. Pedig szükség lenne egy ilyen „listára”, persze modernizáltabb formában – hangsúlyozta az ezredes –, mondván, hogy az európai módszertan is ebbe az irányba megy. „Angliában például alkalmazzák a folyamatos megfigyelés elvét, vagyis ha kimondják valakiről, hogy szervezett bűnöző, akkor minden lépését figyelemmel kísérik. Ők ugyanis a bűnözést foglalkozásszerűen űzik, s ha esetleg börtönbe is kerülnek, onnan szabadulva ismét munkába állnak.”

A simlis ember ügyeit kell megtalálni

A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a szervezett bűnözés teljesen más nyomozási módszert kíván, amit a magyar rendőröknek is meg kellett tapasztalniuk. „A hagyományos bűncselekmények esetében megtörténik a bűntett, amihez a rendőrnek meg kell találnia a tettest. A szervezett bűnözésnél viszont a nyomozó először az elkövetővel kerül szembe, aki gyanús, simlisnek tűnik, mert a vagyonosodásának a körülményei nem tiszták. Ehhez kell a rendőrnek megtalálnia az ügyet, ami miatt a bűnözőt felelősségre lehet vonni.”

A szervezett bűnözői körök az élet minden területén megtalálhatóak. Többek között – a teljesség igénye nélkül – megjelennek a kábítószer-bűnözésben, a gépjárműlopásban, és a lopott járművel való kereskedésben, az embercsempészetben, a prostitúcióban, a pénzmosásban, a bankok, magánvállalkozások elleni csalásban, a közintézmények elleni csalásban vagy az okirat-hamisításban is. A magasabban szervezett bűnözői csoport számára létkérdés a haszon befektetése, tőkésítése és tisztára mosása. Ez zajlik akár offshore cégek, biztonsági vállalkozások, kaszinók, építőipari cégek, a turizmus, az ingatlan üzlet, autókereskedelem vagy export-import kereskedelem révén. Az átforgatott összegek nagyságát az ezredes nem tudta megmondani, de szerinte milliárdokról van szó.

Berki Antal tanulmánya elkészítéséhez 59 szervezett bűnözői csoport vezetőjét vizsgálta meg. Ennek során kiderült, ezen a területen is számolni kell a nőkkel, igaz számuk elenyésző volt (2), de jelzi, hogy a "jó szervezőképességű, az embereit jól megválasztó és rafinált nők is állhatnak egy banda élén".