szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Széleskörű fegyelmezési jogköröket kaphat a jövőben az Országgyűlés elnöke, ha elfogadja a parlament azt a Fidesz és KDNP által jegyzett törvényjavaslatot, amely a parlament működését szabályozza - tudta meg a hvg.hu egy szerdai háttérbeszélgetésen.

A januárban hatályba lépő új alkotmány előírásai szerint a parlamentre külön sarkalatos törvénynek kell vonatkoznia, amelynek megalkotása viszont áthúzódott 2011-ről idénre. Az országgyűlési törvényjavaslatot szerdán terjesztik be a kormánypártok frakcióvezetői. Ez a törvény számos olyan kérdést tartalmaz majd, amely eddig legfeljebb a Házszabályban vagy más jogszabályokban jelent meg, így a képviselők fizetéséről és jogállásáról szóló törvényt is magába fogja olvasztani.

A tervezet egyik benyújtója, Gulyás Gergely fideszes képviselő egy szerdai háttérbeszélgetésen azt mondta: megvizsgálták a nemzetközi példákat és azt tapasztalták, hogy szinte mindenütt van joga a levezető elnöknek, vagy a házelnöknek a fegyelmi kérdések kezeléséhez. A tervezetben így szerepelni fog, hogy a levezető elnök (ez nem mindig az Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót jelenti - a szerk.), kivezetheti a teremből a többszöri figyelmeztetés után is a tárgytól eltérő képviselőt.

Összeférhetetlenség

A döntést az Országgyűlés hozza meg, ha határozatképtelen, akkor a levezető elnök egyszemélyben dönthet, ám döntését egy külön erre létrehozott paritásos bizottság fogja ellenőrizni. Abban az esetben, ha valaki a teremben fizikai erőszakot alkalmaz, esetleg fizikai erőszakkal fenyeget, akkor a bizottságnak joga van felfüggeszteni a képviselő jogosítványait első lépésben 5 napra.

A törvénytervezet már most kimondaná a polgármesteri és a parlamenti képviselői tisztség összeférhetelenségét, igaz, ennek szabályai 2014-től lesznek érvényesek. Korábban a hvg.hu arról írt: ez a vita még lezáratlan a Fideszen belül, újabb egyeztetésekre van szükség. A tervezet szintén összeférhetetlennek tartaná a képviselői mandátummal a kormányhivatalnoki tisztséget, a megyei közgyűlési elnöki posztot, illetve a helyhatósági képviseleti tisztséget.

A hvg.hu kérdésére, hogy ez vonatkozik-e a járási hivatalokra is, Gulyás azt mondta: miután a járásokról szóló törvény még nem került az Országgyűlés elé, ez egyelőre nem szerepel a szövegben. Nem vonatkozik viszont az összeférhetelenség az egyes intézményvezetőkre, pl. kórház-, színházigazgatókra.

Gyurcsányéknak nem lehet frakciója

Mint ahogy azt korábban hvg.hu is megírta, az új törvény szigorúbban szabályozza a jelenlegi házszabálynál a frakcióalakítás jogosítványait is. Így csak azok az önálló képviselőcsoportok alakíthatnak frakciót, amelyek az országgyűlési választáson átlépték az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

Gyurcsány Ferenc a parlamentben
©

Ez azt jelenti, hogy az MSZP-ből tavaly ősszel kivált és a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott 10 képviselő már idén sem hozhat létre új frakciót. Bár a házszabály által előrírt hat hónapos türelmi idő nemsokára lejár, Gulyás Gergely a szerdai háttérbeszélgetésen azt mondta: addig sürgősségi eljárás nélkül le tudják zárni az új törvény vitáját és elfogadását. (A Demokratikus Koalíció nemzetközi szervezetekhez fordul segítségért, ha nem alakíthat frakciót - mondta Varju László pártigazgató a hírre reagálva).

A tervetetben szerepelni fog, hogy a jelenlegi 10 fős frakcióalakítási szabályt lecsökkentik 5-re. Gulyás azt mondta, ez összefügésben van azzal, hogy 2014-től 386-ról 199-re csökken a parlamenti képviselők létszáma. Abban az esetben, ha az 5 százalékos parlamenti küszöböt átlépő pártok 5-nél kevesebb képviselőt tudnak a parlamentbe juttatni, akkor a frakcióalakítási limit az adott legkisebb csoport létszáma lesz.

Képviselők javadalmazása, a ház védője

Mint ahogy korábban a hvg.hu kormányzati forrásokra hivatkozva megírta: a Köztársasági Őrezredből kiválik az a csoport, amely eddig a házelnök és az épület védelmét látta el és a továbbiakban önálló házőrségként fog működni. Erre azért van szükség - mondta Gulyás Gergely - "mert jelenleg a házaelnök nem utasíthatja a rendőrség kötelékébe tartozó őrezredet, hanem a miniszeterelnökön keresztül kell kérnie a belügyminiszter illetve az országos rendőrfőkapitány segítségét. Viszont Gulyás szerint sokszor azonnali segítségre lenne szükség.

Képviselői ajándékok a 2011-es őszi ülésszak első napján
©

Ezentúl az országgyűlési törvény fogja meghatározni a képviselők javadalmazását is, ezért Gulyás szerint vissza fogják vonni azt a tervezetet, amelyet Lázár János még tavaly terjesztett be ebben a tárgykörben és amely jelentős feszültségeket gejesztett a kormánypárti frakciókban. Gulyás hangsúlyozta, ennek ellenére a Lázár által eredetileg benyújtott tervezetet egy az egyben beleillesztik az új törvény szövegébe, és ennek szabályai már 2012 szeptember elsejétől hatályba lépnek.

Új tisztség, a háznagy

Új tisztséget hozna létre a parlamentben az új törvény, amely a háznagy elnevezést kapja. Ő lesz az házelnök politikai helyettese. A személyét az Országgyűlés egyszerű többséggel választja majd meg, nem előírás, hogy képviselő legyen. Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen funkciót lát el a háznagy, Gulyás azt mondta: politikai egyeztetéseket és protokolláris feladatokat takar majd a tisztség.

Kötelező lesz megjelenni a vizsgálóbizottság előtt a tervezet szerint a nem képviselő beidézetteknek is, ám amennyiben nem jelennek meg, nem fogják őket büntetéssel sújtani. Gulyás azt mondta: a szöveg kidolgozásakor itt is megvizsgálták a nemzetközi példákat, és például az USÁ-ban börtönnel is lehet sújtani a meg nem jelenőket, ám ezt a gyakorlatot azért nem tartották helyesnek, mert biztosítani kellett volna a büntetésnél a bírósági felülvizsgálat lehetőségét, és ezzel egy önálló hatalmi ágat arra kényszerítetek volna, hogy beavatkozzon a törvényhozás dolgaiba.

Nemzetiségi képviselők

Szintén ez a törvény fogja szabályozni a nemzetiségi képviselők jogállását. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint kedvezményes mandátumot kaphatnak a listát állító és ezer fő aláírását összegyűjtő képviselők. Ha megkapják egy rendes képviselőre leadott szavazatok egynegyedét, akkot teljes joggal részt vehetnek a parlament munkájába. Ha ennél kevesebb voksot kap az adott kisebbségi képviselőjelölt, akkor ún. szószólót küldhet a parlamentbe.

A szószóló tanácskozási joggal rendelkezik, a házbizottság engedélyével felszólalhat a parlamentben, de szavazati joga nem lesz, viszont a nemzetiségeket képviselő bizottságban részt vehet. A kormány képviselőjéhez kérdést intézhet, de interpellálási joga nem lesz. Gulyás azt mondta, azért nem adtak ilyen jogot a szószólónak, mert az interpellálót le lehet szavazni és nem akarták a nemzetiségeket bevonni a pártpolitikai vitákba. A szószólót mentelmi jog illeti meg - derült ki a szerdai háttérbeszélgetésen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!