Az "egyenruhás bűnözés" felszámolását, "a Vöröskereszt húsvéti utaztatásának körülményeinek feltárását", illetve a gyöngyöspatai események külföldi médiareprezentációját is érintette a Kocsis Máté kezdeményezésére felállított "Gyöngyöspata-bizottság" csütörtöki ülése, melynek keretében a jelentést – az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselőinek egyet nem értése ellenére – a kormánypárti többség szavazataival elfogadták.

Megtévesztés és hisztériakeltés

„Gyöngyöspatán – a polgárőrségről szóló törvényben az akkor még meglévő joghézagot kihasználva – a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, melyből politikai tőkét kovácsoltak maguk számára. A Richard Field által Gyöngyöspatán végzett „humanitárius” tevékenység csak megtévesztés volt. Tevékenysége Magyarország és a Kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta. Az LMP és a hozzá köthető jogvédő szervezetek, a Jobbik által mesterségesen előidézett társadalmi feszültséget politikai hisztériakeltés céljára használták fel. Tevékenységük jelentős kárt okozott, mivel Magyarország nemzetközi tekintélyét akkor próbálták megingatni, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be” – olvasható a bizottság jelentésének összefoglaló megállapításaiban. Ezt az ülésen jelenlévő jobbikos és LMP-s képviselők is elfogadhatatlannak tartották.

Mile Lajos LMP-képviselő szerint az általános összegzés „sommás és megalapozatlan” és „úgy, ahogy van, elfogadhatatlan”, mivel az LMP-vel kapcsolatosan „olyan megállapításokat tartalmaz, amelyeket nem igazoltak”. Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő szerint a jelentés „nettó hazugság”.

A titkosított jegyzőkönyvek miatt kivonult az MSZP

Az ülés elején Kocsis Máté, a bizottság elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a meghallgatások során, 2011. szeptember 28-án zárt ülésre is sor került, melyen Balajti László altábornagyot, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, illetve Hellebrandt László dandártábornokot, az Információs Hivatal főigazgató-helyettesét hallgatták meg. Ezek jegyzőkönyvét 2036. december 31-ig titkosították. Kocsis Máté nyilvánosságra hozási kérelmét Balajti László elutasította, mivel „a jegyzőkönyvben szereplő műveleti adatok védelme nemzetbiztonsági érdek”.

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő, a bizottság alelnöke az ülésen elmondta, hogy a jelentés anyaga „konkrét tartalmában ellentmondásos”, különösképpen a Vöröskereszt szerepének megítélésével kapcsolatosan. (2011 áprilisában mintegy háromszáz helyi roma hagyta el a falut, miután a Véderő egylet katonai tábora letelepedett Gyöngyöspatán. A helyi romák kiköltöztetése és elhelyezése a csillebérci üdülőtelepen a Vöröskereszt közreműködésével történt.) Harangozó javaslatot tett arra (ahogy korábban Mile Lajos is), hogy a titkosszolgálati vezetőkkel folytatott megbeszélések tartalmának kivonatát hozzák nyilvánosságra, mivel ez minden szervezet kötelessége. Írásban is benyújtott módosító javaslatában Harangozó úgy fogalmazott: „A Kormány súlyos mulasztást követett el, amikor a nyilvánvaló figyelmeztető jelek ellenére nem módosította a polgárőrségek működésére vonatkozó jogi szabályozást. Tétlenül szemlélte a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megerősödését, az alkotmányos elveket és jogokat sértő járőr-tevékenységük megkezdését.”

Harangozó indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy 2013. április 30-ig számoljon be a Gyöngyöspatán is tapasztalt társadalmi és rendészeti programokról, azok végrehajtásáról, társadalmi és költségvetési hatásairól.” Szóban hozzátette: szerinte a Gyöngyöspatán történtek „nem rendészeti, hanem társadalmi” kérdéseket vetnek fel, ezért a bizottság a „Richard Field szerepét elemző, és ehhez hasonló komolyságú fejezetek helyett” azzal foglalkozzon, hogyan lehetne az elkövetkezőkben hatékonyan megoldani a „több kelet-magyarországi településen hasonló veszélyekkel fenyegető” helyzetet. Miután azonban a titkosítás feloldására tett javaslatát a bizottság elutasította, a jelenlévő MSZP-s képviselőkkel együtt kivonult a teremből.

A továbbiakban Mile Lajos LMP-s, illetve Mirkóczki Ádám Jobbikos képviselők tettek ellenjavaslatokat, nagyrészt a jelentés szövegeinek túlzó állításaira hivatkozva, mivel azok pártjuk tevékenységét negatív színben tüntetik fel. Több esetben kérték az erre vonatkozó szövegrészletek megváltoztatását, ezt azonban a bizottság kormánypárti többsége a legtöbb esetben leszavazta.

„Képviselő úr, nem Gyöngyöspatán van"

A továbbiakban éles szóváltás alakult ki Mirkóczki Ádám és Berényi László fideszes képviselő között. A jobbikos képviselő többször is szúrós megjegyzést tett, társai higgadtságra intették, Berényi pedig figyelmeztette: „képviselő úr, nem Gyöngyöspatán van”. A jobbikos képviselő erre úgy reagált: „önnek is oda kellett volna mennie”. Az ülés ezután békés mederben haladt tovább, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok továbbra is fenntartották ellenérzésüket a jelentés szövegével kapcsolatban.

Kontrát Károly államtitkár szerint „ma rend és közbiztonság van Gyöngyöspatán”. Az államtitkár elmondta, hogy nemrég új rendőrőrsöt állítottak fel 16 rendőrrel, a közmunkaprogramot a Start munkaprogrammal együtt megerősítették Gyöngyöspatán és további öt heves megyei kistérségben.

A bizottság elnöke a jelentés megszavazása és elfogadása után (csak a kormánypártiak szavazták meg) az ülés zárásaképpen elmondta, hogy a gyöngyöspatai események feltárása azért volt szükséges, mert a külföldi lapokban megjelent "polgárháborús helyzet" és "evakuáció" kifejezések nem tettek jót az ország jóhírének, illetve fontosnak tartotta leszögezni, hogy a rendfenntartás az állam feladata, amelynek ehhez megvannak a maga eszközei, ezen felül más erőszakszervezet beavatkozására nem adnak lehetőséget.