Schmitt Pálon "látszott, nem akarja elhinni"

Schmitt Pálon "látszott, nem akarja elhinni"

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ennél jobban nem lehet demonstrálni, hogy a magyar nyilvánosság szabadon működik, és képes befolyásolni a politikai folyamatokat - vélekedett Kumin Ferenc.

Sokan vitatják, de Schmitt Pál személyes döntése volt a lemondás – mondta a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Kumin Ferenc. A politológus kifejtette: alkotmányos értelemben semmilyen külső erő nem kényszeríthette őt erre a döntésre. Orbán Viktor miniszterelnök is az államfő sérthetetlenségre hivatkozott. Ha a kormányfő esetleg kimondta volna, hogy a köztársasági elnöknek le kell mondania – ő pedig nem akart volna távozni – az alkotmányos válsághelyzetet eredményezett volna – magyarázta.

Kumin Ferenc megfogalmazása szerint „a politikai racionalitást már elhagyta a történet, amely emberi történetté” vált. Schmitt Pál háta mögött példátlanul sikeres karrier áll, látszott, nem akarja elhinni, elfogadni, hogy „egy ilyen ügy miatt” érjen véget élete legfontosabb megbízatása. A péntektől eltelt időt éppen ezért arra próbálta felhasználni, hogy megvédje a becsületét – vélekedett a politológus.

A történtek egyben jelzik a magyar nyilvánosság erejét is – mutatott rá Kumin Ferenc. Utalva a sajtószabadságról szóló vitákra hangsúlyozta: a szabadon áramló vélemények, a nyilvánosság erejének hatására mondott le az államfő a legmagasabb magyarországi posztról. Ennél jobban nem lehet demonstrálni, hogy a magyar nyilvánosság milyen helyzetben van, hogy szabadon működik, és képes befolyásolni a politikai folyamatokat – tette hozzá.

"Schmitt Pál stratégiája nem lehetett sikeres"

Az utód kiválasztásával kapcsolatban Kumin Ferenc úgy fogalmazott: a köztársasági elnöki hivatal méltósága és tekintélye nem csak egyetlen politikai oldal érdeke. A Jobbik által javasolt közvetlen elnökválasztás népszerű javaslat lehet, ám véleménye szerint lecseng, az MSZP felvetése pedig Sólyom Lászlóval kapcsolatban  „groteszk”, hiszen annak idején éppen a szocialisták tartották tűz alatt a korábbi államfőt – mutatott rá Kumin Ferenc.

Schmitt Pál stratégiája nem lehetett sikeres, mert végig formai kifogásokra hivatkozott, miközben a tartalmat nem tudta megvédeni – értékelt Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a köztévében leadott interjú elementáris felháborodást váltott ki a társadalomban, az „gátszakadás volt” – fogalmazott. Még a jobboldalon is, hiszen éppen azért szavaztak elsöprő többséggel a Fideszre, hogy ne legyünk következmények nélküli ország – magyarázta.

©

Az államfő lemondása nem az ellenzék győzelme – válaszolta kérdésre Kiszelly Zoltán, szerinte az a hazai és a nemzetközi sajtó, az internetes közösség, a tudomány és jobboldal „sikere”, minden ember egészséges felháborodásának következménye.

Forgatókönyvek az utódlásról

Az utódlással kapcsolatban Kiszelly Zoltán négy forgatókönyvet képzel el. A jövendő államfő szerinte lehet nemzetközi jogász professzor, "Martonyi János típusú" köztársasági elnök. Ez a megoldás az EU-IMF-tárgyalások, illetve a nemzetközi kritikák jegyében merülhet fel. Lehet pártpolitikus, volt házelnök (például Áder János), de lehet akár a „nemzet nagypapája típusú" személy, illetve akár baloldalról is érkezhet az új elnök – vélekedett.

Harminc nap áll rendelkezésre, hogy a házelnöki feladatokat ellátó alelnök kijelölje az új köztársasági elnök megválasztásának napját – ismertette Jakab András alkotmányjogász. A jelöléshez a parlamenti képviselők 1/5-ének ajánlása szükséges. A megválasztás kétfordulós: első körben kétharmados többséggel lehet államfőt választani, másodjára elegendő a relatív többség. Jelenleg Kövér László házelnök teljes köztársasági elnöki jogkörrel látja el az államfői funkciókat – jegyezte meg az alkotmányjogász.

A Schmitt Pál lemondása körüli híreinket itt olvashatják percről percre!

Előzmények

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa múlt csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel, majd hétfőn a Fidesz frakcióülése előtt is. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.

©

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.