A HAT többek között kifogásolja, hogy a közismeret tanítására-tanulására fordítható idő csökkenne, és mivel minimális mennyiséget nem írnak elő, így elvileg a szakiskolában akár teljesen mellőzhető a közismeret.

A másik változtatás, hogy a tanulók már az első évben tanulószerződést köthetnek, és lehetőségük van arra, hogy gyakorlati képzésük az első pillanattól vállalati tanműhelyekben folyjon. A velük foglalkozó szakoktatóktól a törvény semmiféle pedagógiai képzettséget vagy gyakorlatot nem követel meg - írták.

A tömörülés szerint a rossz családi hátterű tanulók a tanulószerződéssel járó pénzjuttatás miatt akkor is ezt a lehetőséget fogják preferálni, ha az iskolai tanműhely vagy gyakorlócég lehetőségei jobbak a vállalkozásénál.

A beterjesztő indoklása szerint a módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon. Ezzel szemben - a HAT közlése szerint - már az oktatási törvények vitájában szakmai szervezetek sora és a HAT is azt közölte, hogy a tervezet se a gazdasági fejlődést, se az egyén munkaerő-piaci pozíciójának javítását nem segíti, ha a szakképzés a szűken vett szakma elsajátíttatására, a "kész", azonnal a gép mellé állítható szakember előállítására szorítkozik.

A szakiskolának arra kell felkészíteni a tanulót, hogy ötven évig helyt tudjon állni a munkaerő-piacon. Ehhez pedig a szakmunkásnak az adott szakma készségein kívül szakmaközi és szakmától független készségekre is szüksége van - tették hozzá.

A HAT szerint a törvénymódosítás nem javítani, hanem rontani fogja a foglalkoztathatóságot, kizárólag a tanulókkal és a foglalkoztatásukkal járó juttatásokból profitáló vállalkozások pillanatnyi érdekeit szolgálja. A fentiek miatt a szervezet erélyesen tiltakozik a tervezett módosítások ellen - olvasható a közleményben.

Matolcsy György javaslata szerint szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. Az általános indoklás szerint a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság. A módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.

A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.

Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést.

A Hálózat a Tanszabadságért honlapja szerint a szervezet alapítói között van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyartanárok Egyesülete, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Vekerdy Tamás pszichológus, Nahalka István oktatáskutató. A szervezet tavaly november közepén - a köznevelési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor - több demonstrációt tartott a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.