Nem tétlenkedett a kormány a hétfőn nyilvánosságra hozott új konvergenciaprogram bemutatása után. Az Orbán Viktor által kiadott menetrend szerint a minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek idén összesen 44 milliárd forintot kell zárolniuk. A tárcáknak május 2-ig kell közölniük Matolcsy Györggyel, hogy milyen területeken spórolnának, vagyis csak egy hetük maradt a tervek kidolgozására.

A minisztériumok a hvg.hu-nak küldött szűkszavú egyenválaszuk alapján mégsem tűnnek kétségbeesettnek. Azokra a kérdésekre, mely területekről fognak pénzt elvonni, terveznek-e leépítéseket, illetve szükség lehet-e intézménybezárásokra, a következő választ kaptuk:

"A központi közigazgatásban, azon belül a különböző tárcáknál egységesen a működés átgondolása, eredményesebbé tétele, illetve a párhuzamosságok kivezetése folyik. Az ezt szolgáló intézkedések azok, amelyeket a konvergencia programban és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban nevesített kiadáscsökkentések lehetővé tesznek.”

Önálló gondolatok

A Belügyminisztérium (BM) annyit fűzött hozzá a fentiekhez, hogy folytatják a közbiztonság megerősítése érdekében elindított rendteremtő intézkedéseiket. Tájékoztatásuk szerint rendelkezésre állnak azok a költségvetési források, amelyek szükségesek „Magyarország rendjének, az emberek biztonságának megerősítéséhez”, létszámleépítést pedig nem terveznek. A központosított válaszokat a Nefmi is megspékelte egy önálló mondattal, eszerint még folyamatban van a további részletek kidolgozása.

Matolcsy várja a terveket

Túry Gergely

Az egyik neve elhallgatását kérő államtitkár véleménye is azt erősítette, hogy a minisztériumokat nem vágta földhöz az újabb vágás, szerinte ugyanis az év eleji leépítések nem szoktak nagy gondot okozni, mert akkor még van idő a költségvetés átütemezésére.

A legnagyobb törvénysértő

Ezzel szemben Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKKDSZ) elnöke már a 2012 januárjában végrehajtott, a központi közigazgatást érintő többezres létszámcsökkentésről is azt mondta a hvg.hu-nak: a leépítések több helyen már a működést veszélyeztetik.

„Már így is a kormány az egyik legnagyobb törvénysértő Magyarországon: a köztisztviselőket sok helyen 20-25 százalékos túlórákra kényszerítik, amit persze nem fizetnek ki, sokan kénytelenek hazavinni a táskájukban az aktákat, és otthon dolgozni” – magyarázta az MKKDSZ elnöke.

Kinek fáj a legjobban?

Bár Orbán Viktor előszeretettel hangoztatja, hogy Magyarország mezőgazdasági ország, a vidék és a mezőgazdaság teljesítménye pedig sorsdöntő az egész ország és az egész magyarság számára, a szerda esti kormányhatározat szerint a legmagasabb összeget most a Vidékfejlesztési Minisztérium büdzséjéből fagyasztják be, ott 7 milliárd 800 ezer forint a zárolt összeg. Mint korábban megírtuk, a kormányhatározat ugyanakkor néhány területet megvéd, így például nem kurtítják meg a Nemzeti Méhészeti Programot, az Igyál tejet, illetve az Iskolagyümölcs programot sem.

A nemzeti erőforrás csúcsminisztériumot ismét nagymértékű, 6,7 milliárd forintos spórolásra kötelezik, de ez nem érintheti például a rezidenseknek adott béremelést, a nemzet színészeit, és az egyházi intézményeknek adott támogatásokat sem. Az egyházakon más minisztériumok sem spórolhatnak, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak úgy kell 4,35 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetését, hogy a hitoktatásra, az egyházi oktatási programokra ugyanannyi pénz kell, hogy maradjon, mint amennyit eredetileg szántak rá.

A honvédelmi tárcának a 3 milliárdos zároláson kívül továbbá fel kell gyorsítania a minisztérium kezelésében lévő ingatlanok eladását is. Hogy ezek mik lehetnek, és mennyi bevételt vár belőle az állam, az nem derül ki a kormányhatározatból.

Nem az első eset

Az Orbán-kormány nem először suhint oda minisztériumainak több tízmilliárdos zárolásokkal: 2010 nyarán 40 milliárdot, 2011 februárjában 187 milliárdot, 2011 szeptemberében pedig újabb 37 milliárdot fagyasztott be a tárcák büdzséjében.

A legsúlyosabb csapás a 2011. februári volt. Bár a vaskos vágást akkor hivatalosan úgy indokolták, hogy egy 250 milliárdos Stabilitási Alapot hoz létre a kormány, amelynek célja, hogy súlyos külső kockázatok megjelenése esetén megvédje a magyar költségvetést az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől, nagy valószínűség szerint nem történt más, mint hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban elszámolták a költségvetést.

A szóról szóra egyező válaszlevelet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a Honvédelmi Minisztériumtól és a Belügyminisztériumtól is megkaptuk. A Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésre.