Már a móri ügy nyomozása és első fokú tárgyalása során rendelkezésre álltak azok a bizonyítékok, amelyek alapján fel kellett volna menteni Kaiser Edét - jelentette ki  Dezső Antal, a férfi ügyvédje kedden a Szegedi Törvényszéken. Kaiser Ede a móri ügy kapcsán indított kártérítési pert a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla ellen. A férfi azt kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítésre az alpereseket a büntetőeljárásban emberi méltósága és jó hírneve megsértésével összefüggésben keletkezett nem vagyoni kára miatt.

2002. május 9-én nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.  

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos. 

Dezső Antal - aki a büntetőeljárásban is védte Kaiser Edét - a kártérítési per keddi tárgyalási napján kifejtette, már a móri ügy nyomozása és első fokú tárgyalása során rendelkezésre álltak azok a bizonyítékok, amelyek alapján fel kellett volna menteni a férfit. Ezt támasztja alá az a Fővárosi Törvényszék - a harmadrendű alperes - által hétfőn hozott jogerős ítélet is, amelyben felmentették a hamis tanúzás vádja alól azt a családot, amelynek tagjai alibit igazoltak a móri gyilkosság időpontjára Kaiser Edének. 

Az ügyvéd szerint a nyomozás és a bírósági tárgyalás során kirívó eljárásjogi szabálytalanságok történtek. Dezső Antal példaként említette, hogy a Kaiser Edét a móri bankfiók ajtajában álló férfiként felismerő tanúkat tendenciózus kérdésekkel terelték a "megfelelő" vallomás irányába a hatóságok, a felismertetéskor pedig nem volt jelen védő. Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy bár a hatóságok rendelkezésére állt Kaiser Ede híváslistája, az érintett tanúnak nem tették föl azt a kérdést, beszélt-e a férfival, pontban akkor, amikor a móri bankrablás történt. 

Dezső Antal hangsúlyozta, nem vitás, hogy Kaiser Ede bűnöző, de az általa elkövetettekért megkapta büntetését. Abban nem a férfi a hibás, hogy ártatlanul elítélték a móri ügyben. Az alperesek képviselői hangsúlyozták: a felperes kötelessége bizonyítani, hogy mely cselekedetükkel és milyen kárt okoztak neki. 

Kiss Sándor bíró, aki a Fővárosi Törvényszéket és Fővárosi Ítélőtáblát képviseli a perben, azzal érvelt, hogy a Kaiser Ede által előzetes letartóztatásban töltött időt beszámították a rá más bűncselekmények miatt kiszabott büntetésbe. Az igazságszolgáltatás pedig - büntetőeljárási szabályok betartásával - a felülvizsgálati eljárásban született felmentéssel korrigálta a korábbi hibás döntést. 

Pap János bíró döntése alapján a következő, július elején tartandó tárgyalásig a felperes feladata lesz tovább pontosítani és bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az alperesek mely cselekedetükkel és milyen kárt okoztak neki.