A politikus az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) készített javaslataikat sorolva elmondta, hogy pártjuk növelné azoknak a közérdekű információknak a körét, ahol az adatgazdákat, például minisztereket vagy polgármestereket közzétételi kötelezettség terhel. Hangsúlyozta, hogy ezt a kötelezettséget büntetőjogi garanciákkal védenék,  vagyis az adatszolgáltatás megtagadásáért ugyanúgy büntetés járna, mint például a közérdekű adattal való visszaélésért.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy ugyancsak az átláthatóságot szolgálná az a javaslat, amelyik szerint az „off-shore lovagokat nem elég a pályázatok előtt elzavarni a közpénzek környékéről”. Ennek érdekében bevezetnének egy új tényállást, amelyik büntetné, ha valaki egy állami vagy önkormányzati pályázat megnyerése után átláthatatlanná teszi cége tulajdonosi szerkezetét.

Az LMP a korrupciós ügyek esetében egészen a vádemelés pillanatáig lehetőséget adna arra, hogy a résztvevők teljes egészében feltárják az esetet. Aki ezt megtenné, annak a büntetését korlátlanul lehetne enyhíteni – mondta a politikus, aki úgy látta, hogy ezzel nagy számban lehetne napvilágra hozni az egyébként rejtve maradó korrupciós ügyeket.

A párt hivatali vesztegetés esetében már létező feljelentési kötelezettséget alkalmazná a gazdasági vesztegetéses ügyekben is – mondta végül. Ezek körébe sorolta azokat, amelyekben a közbeszerzési pályázatokon induló cégek megpróbálnak megvesztegetni egy hivatalos személyt. Hozzátette, hogy ilyen típusú bűncselekménynek akár pártok és politikai szervezetek is részesei lehetnek. 

Az LMP nem érti, hogy „amikor pont a pártfinanszírozás rendezetlensége a politikai korrupció egyik fő forrása”, miért csak a hivatalos személyeknek van feljelentési kötelezettségük – mondta Schiffer András, aki felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a cégek, a pártok illetve bizonyos költségvetési szervek vezetői nem minősülnek hivatalos személyeknek.