Elhúzódik Papcsák Ferenc zuglói képviselő-testületi ülése, ezért nem tud részt venni a Fidesz a pártfinanszírozási törvénytervezet kidolgozásáról folyó ötpárti egyeztetésen – ezzel az indokkal mondta le Földes Ádám szerint a nagyobbik kormánypárt a Transparency International (TI) által összehívott tárgyalást. A TI jogi igazgatója furcsának tartja, hogy a téma felelősének kijelölt zuglói polgármester helyett a párt miért nem talált egy másik tárgyalót a 226 fideszes képviselő közül.

A korrupcióellenes szervezet pénteken jelentette be, hogy kiszáll a párt- és kampányfinanszírozási törvényről szóló egyeztetésből, mert május eleje óta nem sikerült a parlamenti pártok képviselőit egy asztalhoz leültetni és a további próbálkozások a TI szerint a Fidesz és a KDNP hozzáállása miatt esélytelennek tűnnek.

A pártfinanszírozásról szóló törvény azon hét sarkalatos törvény közé tartozik, amelyeket az új alkotmány januári hatálybalépéséig akart elfogadni a Fidesz, de a szöveg nem készült el időben, ezért kidolgozásuk elhúzódott 2012-re. Lázár János tavaly szeptemberben azt mondta a hvg.hu-nak adott interjújában, október-novemberig kidolgoznak és decemberben elfogadnak egy teljesen új jogszabályt. Ebből semmi nem lett. A korábbi frakcióvezető február elején a Népszabadságnak adott interjújában jelentette be, hogy a párt elnökségének döntése szerint a választási eljárási törvényről és a pártfinanszírozásról ötpárti tárgyalást kezdeményeznek, amit júniusig megpróbálnak lezárni. A szezonindító egri frakcióülés után pedig azt nyilatkozta, a Fidesz azt a tervezetet tekinti tárgyalási alapnak, amit Puch László és Tóbiás József MSZP-s képviselők tavaly terjesztettek be a parlament elé. Ebben az egyeztetésben közvetített eddig a TI.

Nem érnek rá, nincs emberük

Eddig három egyeztetés maradt el, a kormánypártoknak ugyanis a májusban felajánlott időpontok közül egy sem volt jó – magyarázta Földes, miért adta fel a szervezet a közvetítést. A Transparency jogi igazgatója azt mondta, legutóbb május 25-ét ajánlották a pártoknak, de akkor a Fidesz azzal utasította el a meghívást, hogy a kisebbik kormánypárt az adott napon a csíksomlyói búcsúra utazik, márpedig szeretnék, ha a kereszténydemokraták szakértője is jelen lenne. Földes szerint ez a bejelentés azért volt meglepő, mert a KDNP az egyetlen parlamenti párt volt, amelyik márciusban nem reagált a TI megkeresésére, és eddig nem is vettek részt az egyeztetéseken.

Választási plakát 2010-ből

Bánkuti András

Miután március végén a kormánypártokkal szemben bizalmatlan MSZP és LMP jelezte, hogy nem vesznek részt a Lázár által kezdeményezett az ötpárti egyeztetéseken, az antikorrupciós egyesület felajánlotta, hogy közvetít a felek között. Ezt a három ellenzéki párt el is fogadta, előbb március végén, majd április 4-én tárgyalóasztalhoz is ültek.

Földes szerint az első egyeztetésen megállapodtak a legfőbb elvekben, majd miután néhány részletkérdésben vita volt, csak a következő tanácskozáson, április 4-én fogadták el a TI által kidolgozott hatpontos elvi nyilatkozatot, amit a követező egyeztetéseken elkészítendő törvénytervezet alapjának szántak. A Fidesznek és a KDNP-nek viszont egyetlen felkínált időpont sem volt jó, így nem került sor újabb ülésre.

A csütörtökre összehívott ötpárti tanácskozásra a Fidesz Papcsák Ferencet jelölte ki témafelelősként, ám neki zuglói polgármesterként részt kellett vennie az önkormányzati képviselő-testület aznapra meghirdetett ülésén, ami valóban elhúzódott. Az elvi nyilatkozatot április 4-én Gulyás Gergely írta alá, aki a hvg.hu-nak pénteken azt mondta, csak egy egyszeri megbízásról volt szó, nem ő foglalkozik a témával a Fidesz frakciójában. Az első egyeztetésen még Lázár János képviselte a nagyobbik kormánypártot, de ő június 1-től a Miniszterelnökséget irányítja államtitkárként, a helyét a frakció élén Rogán Antal vette át. Szerettük volna megtudni, miért nem jelöltek ki Papcsák helyett valaki mást a frakcióból, de a képviselőcsoport sajtófőnöke nem vette fel a telefonját.

Elfeledkeztek az ígéretükről

Lázár május 21-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Fidesz elnöksége június első hetében tárgyalja a párt- és kampányfinanszírozás kérdését. A korábbi frakcióvezető szerint a párt vezetősége napirendjére tűzte azt az ötletet, melyet Orbán Viktor vetett fel a Fidesz két héttel ezelőtti választmányi ülésén, hogy a pártok 2013-2014-ben ne kapjanak állami támogatást. Lázár azt mondta, ő nem ért egyet a pártelnök javaslatával, és erről kész vitába szállni Orbánnal.

A Transparency International többször élesen bírálta a pártelnök felvetését. Legutóbb Alexa Noémi szerdán jelezte, hogy az állami támogatás teljes visszavonása rövid távon a korrupciót erősíti, hiszen a megvont támogatásokat várhatóan törvénytelen forrásokból, közpénzekből teremtik majd elő a következő kampányig. A TI korábban arra is figyelmeztetett, hogy Orbán Viktor elképzelése szembemegy a Fidesz által aláírt áprilisi elvi nyilatkozattal is, melyben a kormánypárt leszögezte, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott állami függőséget és a gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot.

A kormánypártok nemcsak a pártfinanszírozás átalakításához viszonyulnak ellentmondásosan. Vona Gábor, a Jobbik elnöke május elején közölte, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint "a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom" állami megrendelései jogszerűségének átvilágítása érdekében. Az ellenzéki pártok támogatták a javaslatot. Viszont a Fidesz és a KDNP úgy látta, hogy a kezdeményezés házszabályellenes, ezért nem támogatta az „oligarchabizottság” létrehozását.

A Transparency International a márciusban kiadott Nemzeti integritás tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy egy újfajta korrupciós minta rajzolódik ki Magyarországon: az államot befolyásos érdekcsoportok vették birtokukba és irányítják érdekeik szerint. A TI korrupciós indexén egyébként Magyarország lecsúszott az utóbbi időben.

Milliárdok törvénytelenül

A pártok gazdálkodásáról és a kampányfinanszírozásról szóló két, több mint 15 éve született törvényt nemcsak a TI bírálja. A korrupcióellenes szervezet és a Freedom House Europe 2010-ben megállapította, hogy a Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengednek. Horn Gábor az SZDSZ volt ügyvivője egy a hvg.hu-nak adott interjúban elismerte, hogy korrupciós pénzekből élnek és kampányolnak a pártok. Schiffer András (LMP) ezután a parlamentben kezdeményezett vizsgálatot a Legfőbb Ügyésznél, de Polt Péter azt mondta, sajtóhírek alapján nem indítanak ilyet.

Az 1997 óta változatlan törvény csak egymillió forintot enged költeni jelöltenként, ám a pártok választásról választásra túllépik a limitet. Bár ezt nem nehéz kiszámolni, a jelenlegi szabályok szerint a gazdálkodásukat ellenőrző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nincs joga utánaszámolni a valós költéseknek, csak tudomásul veszi a pártok hivatalos beszámolóit.

Ezt Jakab András alkotmányjogász, a Pázmány Péter Egyetem tanára már 2009-ben megtámadta az Alkotmánybíróságnál (Ab), arra hivatkozva, hogy ezek az előírások mind a pártokat, mind az ÁSZ-t arra kényszerítik, hogy a törvényes jogrendet semmibe véve tevékenykedjenek. Az Ab viszont 2011 végéig nem döntött, az indítvány pedig az új Ab-törvény előírásai miatt kukába került. Az ombudsman viszont május közepén újra felkarolta az indítványt, így az Ab akár meg is semmisítheti a pártfinanszírozás szabályait.

Senki sem érdekelt a tiszta játszmában

Az elmúlt hat évben a parlament többször nekifutott a gyakorlatban betarthatatlan és be nem tartott párt- és kampányfinanszírozási törvények átalakításának, de egyszer sem járt sikerrel, mert valamelyik párt mindig megfúrta a kétharmadot igénylő egyezséget.

A TI a pártokkal egyeztetve már 2009-ben kidolgozott egy koncepciót, de a civil szervezet még a törvény beterjesztése előtt – az egyeztetések hiábavalóságára hivatkozva – kivonult a pártokkal folytatott tárgyalásokról. A javaslat akkor szintén a Fideszen bukott meg, mert az összes többi parlamenti párt megszavazta volna: az ellenzéki párt a több hónapos egyeztetés eredményét elutasítva még ősszel saját javaslattal állt elő.

A Transparency International 2009-ben is élesen bírálta a Fideszt, mert a civil szervezet szerint a javaslat olyan választójogi és alkotmányossági kérdéseket vetett fel, melyek megvitatására a választásokig hátralevő időben már nem volt lehetőség. A 2009-2010-es esetet megelőzően a kormányon lévő MSZP 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is próbálkozott a törvények átírásával, de minden alkalommal fennakadt a Fidesz ellenállásán az Országgyűlésben, amely nem támogatta a kampányra költhető pénzek limitjének emelését.