Varga Gábor, a Magyar Hemofília Egyesület elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta: egyre több olyan hírt hallani, hogy jelentősen csökkenteni akarják a hemofília kezelésére szánt gyógyszerkeretet. Jelenleg mintegy ötszáz hemofíliás beteg kezelésére évente nagyjából 10 milliárd forintot költ az állam. 

Gyógyszeres kezelésük révén ezek a súlyos betegek is dolgozni tudnak - emelte ki az egyesület elnöke, hozzátéve: ha viszont nem kapják meg orvosságukat, akkor "leépülnek", és a társadalom "terhévé válhatnak". Azt is elmondta, hogy régebben a vérzékeny betegek gyógyszer nélkül meghaltak, napjainkban viszont például az úgynevezett faktorpótlást jelentő kezeléssel a betegség jól kordában tartható, és a betegek teljes életet élhet. A vérzékenységet, a véralvadási zavarokat bizonyos faktorok, nagyrészt fehérjék hiánya okozza.

A sajtótájékoztatón néhány hemofíliás a saját történetével érzékeltette a betegség súlyosságát, a gyógyszeres terápia fontosságát. Egyikük azt emelte ki, hogy ha nincs biztosítva a betegek korszerű gyógyszeres kezelése, nem lehet elvégezni azokat műtéteket sem, amelyekkel életminőségüket jelentősen javíthatják, és ennek következménye a fizikai és mentális leépülés lehet.

A nap folyamán az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) is felhívta a figyelmet arra, hogy a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát érintő intézkedései veszélyeztetik több életmentő gyógyszer árának támogatását, végső soron a hozzájutást ezekhez a gyógyszerekhez. Leitner György, az IGYE elnöke kiemelte: Magyarországon valójában nem a spanyol modellt, hanem annak csupán egy elemét akarják bevezetni, egyfajta hatósági árcsökkentésként. Ennek következtében olyan innovatív, életmentő gyógyszerek kerülhetnek ki a tb által támogatott készítmények köréből, amelyek nem helyettesíthetők, mint például a daganatos betegségek, a cukorbetegség vagy az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek - tette hozzá.