Váratlanul érte a szakszervezeteket Matolcsy György múlt heti bejelentése, miszerint a közszférában a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, ez pedig számításaik szerint 20 milliárd forint megtakarítást jelent majd a költségvetésben. A gazdasági miniszter szerint a döntés 10-11 ezer embert érinthet, de Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn már azt mondta, ez nagyon konzervatív számítás, hiszen sokkal többeket érint ez az esetleges intézkedés, mint amennyivel számol a költségvetés. „Pontosan azért, mert azok a részmegállapodások, háttértárgyalások még előttünk vannak, amelyek rögzítik azt, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz ez érvényes” – fejtette ki a szóvivő.

"Mindig a fűnyíróelv érvényesült"

Néhány szakszervezet felhördült a tervezett intézkedés hallatán. „Szerdán lesz az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése, ahol ezt a témát mindenképpen fel fogjuk hozni, amennyiben a kormányzat nem teszi meg” – mondta a hvg.hu-nak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Árva János közölte: a részleteket sem tudják, mivel semmiféle előzetes egyeztetés nem volt a szakszervezetek és a kabinet között a témában. Igaz, szerinte a kormányzat eddig soha nem készített hatástanulmányt, ha létszámcsökkentésről volt szó. „Mindig a fűnyíróelv érvényesült” – mondta. Árva azt nem tudta megmondani, hogy hány embert érinthet a kényszernyugdíjazás, ahogy azt sem, hányan lehetnek az érintettek közül, akiknek esetleg visszafizetendő hitelük van.

Matolcsy György. Ha a közszférában dolgozna, két év múlva őt is nyugdíjaznák.

Túry Gergely

„Miközben a legtöbb európai ország azon fáradozik, hogy a nyugdíjkorhatárt megemelje, nehogy kiürüljön a nyugdíjkassza, nálunk ez fordított lépésben megy. Ha 20 milliárdot meg akarnak takarítani, akkor is érdemes lenne megnézni, hogy a nyugdíjkasszát ez mennyire terheli le” – magyarázta Árva. A szakszervezeti vezető szerint a közszférában dolgozó idős emberek általában nem szociális szempontok miatt maradtak a közszférában, hanem szakmai tudásuk és hatalmas ismeretanyagaik miatt.

Az egészségügyben sok az idős dolgozó

„Igaza van Matolcsy György miniszternek” – nyilatkozta Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. „Való igaz, hogy rengeteg pénzt lehet megtakarítani a 62 év felettiek nyugdíjba küldésével, azonban ez nem minden ágazatban megy simán, ugyanis az egészségügyben és a szociális ágazatban sajnos ez a korosztály végzi a munka dandárját. Úgy tűnik, hogy Matolcsy miniszter nem kapott megalapozott tájékoztatást arról, hogy összeomlik-e az egészségügyi és szociális ellátás, ha a tömeges nyugdíjazást végrehajtják." Cser Ágnes szerint a pénzkivonások és a létszámcsökkentések miatt egyre nagyobb a terhelés. "Emiatt jogos lenne a nyugdíjba menetel, azonban a 70-80 ezer forintos nettó keresetek mellett 2-3 másodállást is kénytelenek elvállalni, hogy a számláikat és hiteleiket megpróbálják törleszteni. Az egészségügyi és szociális pálya az erkölcsi és anyagi presztízs-vesztés miatt olyannyira nem népszerű, hogy egyáltalán nem jelentkeznek a fiatalok sem az egészségügyi szakképzésre, sem munkát vállalni, szemben más területekkel, ahol rengeteg fiatal állástalan jelentkezik" – magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint "a csekély nyugdíj véglegesen nyomorba döntheti őket". "2008 óta kezdeményezem egy központi szociális alap létrehozását, mellyel a devizahiteleket leválthatnák. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások humánerőforrás-igénye felmérésének elérkezett az ideje, hiszen ez a betegek és az ellátottak, valamint a munkavállalók közös érdeke” – mondta.

Hasonlóan látja a helyzezet a kormányzattal folytatott bértárgyalásokban részt vevő Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke is. „Egyik szemünk sír, a másik nevet” – mondta Zalatnai Zoltán. Szerinte az idősebb szakdolgozók egyfelől örülnek annak, ha nyugdíjba mehetnek, másrészt a 80-100 ezer forintos nyugdíjból nem tudnának megélni. „A szakdolgozók többsége most is másodállásokat vállal, annyira kevés a fizetésük” – magyarázta Zalatnai. A FESZ elnöke rámutatott arra is, hogy az egészségügyi szakdolgozók átlagéletkora igencsak magas, fiatalokból pedig nincs utánpótlás, így ha a 62 évnél idősebbeknek kötelező lesz nyugdíjba mennie, akkor akár az ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet.

Úgy tűnik, az egészségügyi szakszervezetek aggályait Szócska Miklós államtitkár is jogosnak tartja. Szócska közölte: az egészségügyi kormányzat mentességért folyamodott a kormányhoz, mert a 62 évesnél idősebb közszolgák kötelező nyugdíjba vonulása azonnal bedöntené az egészségügyet.

Míg néhány szakszervezet arról panaszkodik, hogy semmiféle egyeztetés nem volt a kormányzat és közte, mások éppen a folyamatban lévő tárgyalások miatt nem kívántak lapunknak nyilatkozni a témában. Utóbbiak közé tartozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is, amelynél arról érdeklődtünk volna, hogy körülbelül hány tagjukat érintené a kötelező nyugdíjba vonulás.

Rossz üzenet a fiataloknak

A pedagógusok körében a kényszernyugdíjazás nagyjából 3000 embert érintene – tudtuk meg Galló Istvánnétól. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ezt a becslést arra alapozza, hogy a statisztikák szerint a közoktatásban 60 és 64 éves kor között tavaly 2950 fő dolgozott, míg 1217-en voltak azok, akik 64 év fölött voltak. Galló szerint a 3000 lehetséges érintett elenyésző, nem beszélve arról, hogy ezek a kollégák nem maradnának ellátatlanul, ha abbahagynák a munkát. A kényszernyugdíjazásnak ugyanakkor árnyoldalai is vannak a szakszervezeti vezető szerint.

„Ezek az idős kollégák sokszor most is csak azért dolgoznak, mert olyan feladatokat látnak el, amit a munkaadó intézmény máshogy nem tud. Például egy kis faluban egyetlenegy kémia-biológia szakos tanár van, aki idős, de alkalmazni kell, mert nincs más” – magyarázta Galló. Ráadásul a kényszernyugdíjazással megüresedett helyeket a kormány tervei szerint más sem kaphatja majd meg. „Nem jó üzenet a pályakezdők számára sem, hogy hiába szeretne majd tanítani, nem biztos az elhelyezkedés.” Kérdésünkre Galló Istvánné elmondta, a kormányzat sem a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának szintjén, sem ágazati szinten nem tárgyalt velük a tervezett lépésről.