Léteznek vagy sem maffiamódszerek az MSZP-ben? – gyakorlatilag erre a kellemetlen kérdésre kell választ adnia a párt országos etikai egyeztető bizottságának, amelyhez Keller László megyei közgyűlési tag, volt közpénzügyi politikai államtitkár fordult az őt a pártból kizáró júniusi határozat ellen fellebbezve. Voltaképpen nem tudni, mivel váltotta ki Keller a megyei etikai bizottság haragját, a határozatban ugyanis nem szerepel idézet a „vádlottól”, maga az érintett is csak találgatott a hvg.hu-nak nyilatkozva, hogy alighanem a sokat citált fenti kijelentésével lehetett gond.

A bejelentést Keller ellen Bóth János váci pártelnök, volt polgármester tette. Kettejük viszonya soha nem volt rózsásnak mondható. Akadnak megyei párttagok, akik úgy emlékeznek, hogy a tavaszi tisztújítás előtt megyei elnökségre pályázó (utóbb az újjáválasztott Tóbiás József javára visszalépett) Bóth-tal kapcsolatban Keller aggályokat fogalmazott meg a tagokkal folytatott magánbeszélgetéseiben, utalva arra, hogy Bóth polgármestersége idején a városháza több vitatható gazdasági döntéséről jelentek meg újságcikkek. Keller állítja, ilyen beszélgetést nem folytatott sem Bóth-tal, sem másokkal, de ha még szó is esett volna a régi ügyekről, az sem számíthatna „párthűtlenségnek”, szerinte éppen, hogy  „gondos eljárás” utánakérdezni, támadható-e egy fontos posztra jelölt személy. Arra viszont emlékezik a volt államtitkár, hogy váci politikusoknál rákérdezett, igaz-e, hogy a tavaszi tisztújítás előtt meglepően sok, egyes hírek szerint tucatnál több új párttaggal bővült a városi alapszervezet (a pártok helyi szervezetei általában évente 1-2 új tagnak is örülnek).

A "Fekete-klán"

A váci közéletben otthonosan forgók a hvg.hu-nak megerősítették a hirtelen leigazolások hírét, Bóth azonban nem kívánt nyilatkozni, mondván, „a Keller-ügy pártbelügy”. Tíz éve egyébként történt már hasonló: akkor 101 új tag nyert felvételt a váci sejtbe, köztük az akkor gödi lakos Fekete Zoltán, a párt Népi Platformjának jelenlegi vezetője és rokonsága; az újdonsült párttagok pár nappal később átjelentkezésüket kérték Gödre. Mivel a város akkor éppen a polgármester-jelölt állítás lázában égett, néhány aktivista gyanakodott, hogy a tömeges átjelentkezés voltaképpen befolyásolási kísérlet, így a tervet akkor sikerült megfúrni. A váci százegyek legközelebb 2005-ben rajzottak ki a közeli településeken létező és újonnan alakuló alapszervezetekbe, ahová új tagok is jelentkeztek, meglepő módon sokan az ország távoli pontjairól, Szegedről, Tokajról, Gyöngyösről, sőt a szlovákiai Eperjesről is. Az 1550 lelkes Csomádon például 124 tagú MSZP-alapszervezet alakult, miközben a 2010-es önkormányzati választásokon a párt jelöltje fele ennyi szavazatot sem kapott, a képviselőtestület valamennyi tagja független.

Keller László 2005-ben

Túry Gergely

Az időközben fóti elnökké választott (egykori a kormányőrségnél sofőrként dolgozó) Fekete Zoltán – akinek felesége, Miczki Melinda a megyei közgyűlés tagja - központi szerepe először Tóth Andrásnak, a térség korábbi MSZP-s országgyűlési képviselőjének szúrt szemet. Tóth hiába számított – Horn Gyula kabinetfőnökeként, majd a Medgyessy- majd Gyurcsány-kormány titkosszolgálati politikai államtitkáraként - befolyásos pártmotorosnak, ebben a játszmában alulmaradt. Miután úgy érezte, az övéi nem álltak ki mellette, 2008-ben kilépett az MSZP-ből (akkor ő csak a vezéráldozat volt, a csatában elvérzett számos helyi szocialista politikus, köztük például az egykori dunakeszi polgármesterjelölt, Asztalos Armand). A jelek szerint most valami hasonló történhet Kellerrel, aki korábban nyíltan szembe ment a „Fekete-klánnal”. Ő azonban nem hogy nem távozik önként, ellenkezőleg, fellebbezésében bocsánatkérésre kéri kötelezni a megyei etikai bizottságot, amelynek egyébként tagja Fekete Roland, a fóti elnök fia, a Tudományos Tagozat titkára is.

A puszta ellenszenvnél többet sejtenek a háttérben MSZP-s bennfentesek, mondván, Keller korábban nem titkolta szándékát, hogy visszatérne az országos politikába, miközben megkezdődött a helyezkedés a 2014-es országgyűlési választások egyéni jelöltségeiért. Keller egykori körzetében (Budaörs, 2-es számú választókörzet) az exállamtitkár eltakarítása után – ami a jelöltséget illeti - biztosra mehet a korábbi ciklus listás országgyűlési képviselője, Szabóné Müller Tímea. Őt Velez Árpád pártigazgató bizalmasának mondják a Jókai utcában. Mindenesetre elnöke a párt Hungaro-Cívis Alapítványának, amely a Klubnext diák-klubhálózatot működteti, s amelynek tulajdona a balatonlellei egykori Mahart-üdülő (ma Rózsa Üdülőház), s szintén Szabóné vezeti az alapítvány tulajdonában lévő nonprofit kft-t. Szabóné és a Fekete házaspár között (bár a megye két legtávolabbi pontján politizálnak), léteznie kellett valamilyen kapcsolatnak, a Tóth András által kiszúrt taglétszám-duzzasztás idején az asszony ugyanis megyei szervezési alelnök volt.

"Edzői instrukciók"

A fóti elnöknek ma már nincsen szüksége közvetítőkre, ha a legmagasabb szinten akar tárgyalni. A befolyásos – valaha Szili Katalin korábbi házelnök bábáskodásával létrehozott – Népi Platform vezetőjeként irodája van a Jókai utcában. Többen is emlékeznek arra, hogy a jelölőbizottsági meghallgatás előtti stresszes pillanatokban hosszasan és bizalmasan beszélgetett a folyosón az elnöki pályázatát megvédeni készülő Mesterházy Attilával, a kívülállóknak úgy tűnt, mintha Mesterházy „edzői instrukciókkal” támogatná az elnökaspiránst. Mesterházy környezetében egyébként úgy vélekednek Feketéékről, hogy „ők legalább tudnak tömegeket hozni” a pártrendezvényekre. A jelenlegi országos vezetéssel kritikusok azonban úgy látják, Mesterházy maga is a zavarosban halászik, amikor nem lép fel a Pest megyében történtek ellen. A tavasszal újraválasztott megyei elnök, Tóbiás József neve legalábbis rendre az elnökségre esélyesek között forog – forgott tavasszal is -, így a címvédő számára kedvező lehet támogatni azt a helyi erőcsoportot, amely a versenytársat adott esetben sarokba szoríthatja.

Keller László és Kovács Kálmán informatikai miniszter (2005)

Túry Gergely

Ha ez a tényleges forgatókönyv, az MSZP jottányit sem változott a jelenleg szabadságvesztését töltő Zuschlag János egykori országgyűlési képviselő és a BKV-ügyben bírái előtt álló Hagyó Miklós korábbi budapesti alpolgármester pártszervezési trükkjei, s e botrányok folytatólagos szőnyeg alá söprése óta. Olyannyira maradt minden a régiben, hogy a budapesti MSZP-t jelenleg is Hagyó emberei fémjelzik. Pest megyében – de már Hagyó idejében Budapesten is – annyit finomodott a Zuschlag-féle, elsőként Vas megyében bevetett fantompárttag-módszer, hogy nem halottak és hajléktalanok „kérték felvételüket” a pártba, hanem hús-vér emberek, akik tagdíjat is fizetnek, vagyis eleget tesznek a tagság alapszabálybeli követelményeinek, még rendezvényekre is eljárnak – erre utalt Mesterházy megjegyzése. A lényeg persze alighanem a szavazati jog a párt különféle szervezeti egységeiben, különösen tisztújításkor – vélhetően ez az oka annak, hogy az MSZP bizottságai mindeddig csak félszívvel jártak el az évek óta rendre felmerülő tagsági botrányokban.

Ha ugyanis bebizonyosodik a manipuláció, annak nem csak erkölcsi, hanem büntető- és közjogi következményei is lehetnek – miként történt ez Kőbányán is, ahol Kaszab Csaba alpolgármestert hivatali befolyással üzérkedésért két év börtönre ítélték 2008-ban, miután a rendőrség az irodájából vitte el. Egy manipulált szavazás után így akár az is előfordulhat, hogy a csalással szerzett mandátum alapján szavazó küldöttek voksa érvénytelen, az eredmény pedig visszamenőlegesen semmis, így akár a legfelsőbb pártvezetés vagy egy miniszterelnök-jelölt is visszatapsolható, ad absurdum választási győzelem után a bársonyszékből is.

Mesterházy Attila pártelnök tavaszi kongresszusi újraválasztása után "súlyos hibának nevezte, hogy az MSZP immunrendszere nem volt elég erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat időben kivesse a pártból", de mint hangsúlyozta: "ebből is tanultak, szigorították az etikai szabályokat".