Mesterházy Attila a szeptember 3-án született írásbeli parlamenti kérdésében többek között arra volt kíváncsi, ajánlottak-e Orbán Viktornak vagy a kormánynak közvetve vagy közvetlenül bármilyen ellenszolgáltatást azért cserébe, hogy kiadják Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak, illetve igaz volt-e az az információ, hogy az azeri kormány 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvény vásárlását ajánlotta fel.

Az MSZP elnöke azt is firtatta, hogy igazat állított-e Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal külügyi vezetője, amikor azt mondta, egy éven keresztül folytak titkos tárgyalások Azerbajdzsán és Magyarország között Safarov kiadásáról. Mesterházy meg szerette volna tudni, hogy ha voltak ilyen megbeszélések, azokon mely kormánytagok vettek részt.

Navracsics szeptember 18-án válaszolt Mesterházynak. A miniszter szerint Orbán Viktor a kérdéseket részben már korábban, a szeptember 10-én napirend előtt elhangzott felszólalásában megválaszolta, amelyet Navracsics szintén korábban elhangzott felszólalásai egészítették ki.

Orbán felszólalásából a miniszter ki is emelt egy részletet: "ami azt a föltételezését illeti az MSZP-seknek, miszerint Magyarország bármilyen erkölcsi kérdésben hozott döntését ne a jogszerűség és az erkölcsi megfontolások vezetnék, hanem valami pénzügyi érdek, a leghatározottabban vissza kell utasítanom".

"Ugyanakkor nem vagyok meglepve, hogy előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél. Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki. Tehát, ha Önök ezt el tudják képzelni, ez bennünket nem lep meg” – idézte még Navracsics válasza Orbán korábbi felszólalását.

"Tárgyilagosan összegezve a történteket megállapítható, hogy a konkrét ügyben összkormányzati döntés eredményeként, transzparens módon, jóhiszeműen, a vonatkozó nemzetközi és hazai normáknak megfelelően, továbbá az elmúlt tíz évben folytatott magyarországi gyakorlattal teljes mértékben egyezően került sor az átadásra" – zárult Navracsics válasza.