A Fidesz kiemelte: az Országgyűlés előtt fekvő alaptörvény-módosítás nem tartalmazhat olyan elemet, amellyel kapcsolatban aggályát fejezi ki a NAIH elnöke. Ezért nyújtotta be a bizottság a javaslatot szerdán. A Fidesz az ellenzéki pártok reakciói alapján úgy véli: "ismét csupán politikai hisztériakeltésről van szó".

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta: az adatbiztonság és a hitelesség garantálásának hiányában komoly adatvédelmi aggályokat vetett fel az a kormányoldali elképzelés, amely szerint a magyarországi lakhellyel rendelkezők levélben is feliratkozhatnának a választásokra.

Az MSZP és az LMP népszavazáshoz kötné az előzetes regisztráció bevezetését. A feliratkozást a Jobbik is ellenzi, javaslataik egy része lazítana a regisztrációs feltételeken. A szavazáskor használt borítékokat viszont a Fidesz, a Jobbik és az LMP is mellőzné.

A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán terjesztette be az Országgyűlésnek azt a módosító javaslatát, amelyben azt kezdeményezték, hogy az alaptörvény ne csak lehetővé tegye az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is tartalmazza. Így alkotmányos szinten szabályozhatják a névjegyzékbe vétel kérelmezésének határidejét és módját, rögzítve, hogy csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni, Magyarországról nem.

A javaslat alapján a választójog csak előzetes regisztrációval gyakorolható. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyesen vagy elektronikus úton iratkozhatnak fel - tartalmazza az előterjesztés. A kormánypártok választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslata emellett a levélben történő regisztrációra is lehetőséget adott volna a Magyarországon élőknek - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám a bizottsági indítványban ez a lehetőség már nem szerepel. 

A parlament hétfőn már lezárta a választási regisztrációval összefüggő alkotmánymódosítás részletes vitáját, vagyis a most benyújtott változtatásról csak szavazni fog az Országgyűlés, tárgyalni nem.