„Esztergomban 100-120 család, illetve 580 magánszemély jogosult valamilyen önkormányzati szociális támogatásra, többek között gyermekek étkeztetésére fordítható Erzsébet-utalványokra. Ha ez a szolgáltatás megszűnne, sok család kerülne egészen kilátástalan helyzetbe” – mondta a hvg.hu-nak Tétényi Éva, milyen következménye lehet annak, hogy az általa vezetett város fizetésképtelenséget jelentett. A polgármester viszont maga is közrejátszott abban, hogy a város csődközeli helyzetbe került: tudomása volt a közelgő inkasszóról, de a múlt héten mégis jelentős összegeket, 880 milliót utalt át a hitelezőknek kiürítve a város kasszáját. 

Miután az önkormányzat számláját 400 millió forintos inkasszóval terhelte meg az állam, nem maradt pénze a városnak az átmeneti segélyekre, a gyermeket étkezetési díjára, az egyes bérlakások fűtés-, víz- és áramszámlájára, az óvodák fűtésére – közölte Esztergom polgármestere szerdán. Tétényi szerint az intézmények működése és a bérek december végéig biztosítottak, a többi feladat ellátására azonban a város kasszájában nincs fedezet, és nagyobb bevételekre csak márciusban számíthatnak.

Tavaly ősszel az adósságok törlesztésének elmaradása miatt Esztergom egyszer már sötétbe borult, kikapcsolták a közvilágítást, az oktatási intézményekben leállt a közétkeztetés. A helyi civilek, az MSZP, az LMP és a Jobbik által támogatott polgármester és a közgyűlésben többséggel rendelkező fideszes frakció akkor is egymást hibáztatták, végül a helyi ügyekbe a parlament avatkozott be megalkotva azt a törvényt, amely lehetővé tette 11 oktatási, szociális, kulturális intézmény és egy kórház állami átvételét. Ám az intézmények átvétele mégsem tehermentesítette az önkormányzatot, sőt megalapozta számláinak állami inkasszózását előidézve a jelenlegi helyzetet. Míg tavaly a korábbi polgármester, Meggyes Tamás pénzátcsoportosító javaslata, idén Tétényi gyors, inkasszó előtti húzása okozott nehéz helyzetet a városnak, illetve a szemben álló félnek.

Egymásra licitáltak

A polgármester a fizetésképtelenség bejelentésekor „kicsinyes politikai bosszúról beszélt” azt állítva, hogy a kormány így akarja megbüntetni a várost, amiért 2010-ben a helyi ellenzék által támogatott, magát függetlennek tartó Tétényit és nem a korábbi fideszes városvezetőt, Meggyes Tamást választotta meg. Az előző önkormányzati ciklus botrányai – többek között a Szent István Gimnázium igazgatójának vitatott leváltása, az iskola elköltöztetése, a városvezetés elleni tüntetések, Meggyes házának és kocsijának felgyújtása 2008-ban, viharos válása feleségétől – miatt a korábbi polgármester népszerűsége 2010 őszére a mélypontra zuhant, így Tétényi Éva a választásokon majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Meggyes. Viszont a Fidesz az összes egyéni kerületet megnyerte, és tíz képviselőt jutatott a 14 fős önkormányzati testületbe, így politikai patthelyzet alakult ki Esztergomban.

Tétényi Éva az esztergomi képviselő-testület ülésén - megy az adok-kapok

MTI / Máthé Zoltán

A két évvel ezelőtti választások óta folyamatos a konfliktus a polgármester és a képviselő-testület között, ami hátráltatja a legfőbb döntések meghozatalát. Tavasszal még a város költségvetését is csak határidőn túl, több viharos közgyűlést követően fogadták el. Viszont a szeptemberi állami inkasszó nem érhette meglepetésként sem a polgármestert, sem a fideszes képviselő-testületet, ez volt az egyetlen olyan ügy, amelyben – a kormány eljárása ellen tiltakozva – a felek egyetértettek.

Tétényi Éva hónapokkal korábban tudta, hogy szeptember 30-án bekövetkezik az inkasszó. A parlament március 26-án szavazta meg azt a költségvetési törvénymódosítót, amelyben a nemzetgazdasági miniszter három határidőt – április 15-ét, szeptember 30-át és december 20-át – jelölt meg az önkormányzatnak, hogy az átvett intézmények működési költségeinek levonására felkészüljön. Eredetileg a 2012-es költségvetést úgy fogadta el a parlament, hogy az állam által nyújtott támogatásokból, hozzájárulásokból, a személyi jövedelemadó helyben maradó részéből levonja a költségeket – lehetővé téve, hogy akár havonta inkasszózhasson az állam. Matolcsy György módosítója indoklásában azt írta, ez teljesíthetetlen lenne, az államnak igazodnia kell az önkormányzat év közbeni gazdálkodásához (ugyanis év elején a bevételek mindig kisebbek, mint később – a szerk.), ezért adott három határidőt. (Az önkormányzati törvény szerint az állam nem teheti meg, hogy nem utalja át az önkormányzat számlájára a támogatásokat, ezért választotta a miniszter azt a megoldást, hogy a már átutalt összegből vonják vissza a pénzt.)

A polgármester szeptember elején beszélt is az újabb inkasszóról, ezért arra kérte a helyi fideszes képviselőket, hogy járják ki a kormánynál az inkasszó eltörlését. Akkor Tétényi azt mondta, nagy baj lesz az állami elvonásból, és azt állította, hogy Esztergomnak már alig van pénze, az iparűzési adóból származó tízmillió forint körüli összegen felül az önkormányzatnak még néhány millió forintja van. A képviselő-testület az inkasszó eltörlését nem kezdeményezte, viszont megegyezett az adósok egy részével, hogy az önkormányzat anyagi helyzetére való tekintettel december végig nem kérik a pénzüket, mintegy 300 millió forintot. Tétényi viszont a szeptember 30-i határidő előtt hét nappal mégis 880 millió forintot utalt át a legnagyobb hitelezőknek, így amikor megérkezett az inkasszó, a fideszesek szerint már nem maradt pénz a kasszába.

Tyúk vagy a tojás?

„Ezzel elúszott a lehetőség, hogy haladékot kapjunk a fizetésre” – mondta a hvg.hu-nak Zoltai Dániel, a képviselő-testület gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A Fidesz-frakció ezért Tétényit hibáztatja a kialakult helyzetért, viszont a polgármester erre úgy reagált, maga az inkasszó igazságtalan és elfogadhatatlan, ugyanakkor szerinte szabályos volt a 880 millió idő előtti átutalása, mert semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a pénzt határidő előtt elutalja. Tétényi az adósság törlesztésekor azt hangsúlyozta, a haladékról folytatott tárgyalásokról „hivatalosan nem volt tudomása” – igaz, erről a frakció nyilatkozatot adott ki.

Meggyes Tamás és Czunyiné Bertalan Judit a parlamentben

Túry Gergely

„Kicsit olyan ez a helyzet, mintha valaki bérlőként beköltözne egy házba, de a tulajdonossal fizettetné a rezsit, és azt is elvárná, hogy a házigazda adjon neki élelmet és egy kis pénzt”– mondta a hvg.hu-nak a polgármester, miért tartja igazságtalannak az inkasszózást. A parlament tavaly decemberben arra hivatkozva, hogy a város „nem tudja maradéktalanul ellátni polgárait a közszolgáltatásokkal”, képtelen ezek színvonalát biztosítani, törvényt alkotott 8 iskola, egy kórház, egy kollégium és egy szociális intézmény január 1-i átvételéről – egy évvel megelőzve az országos államosítást. Ezzel átvették a vagyont, a közalkalmazottakat, sőt azokat a hivatalnokokat is a városi hivatalból, akik az intézmények adminisztratív ügyeit intézték.

A 2012-es költségvetési törvényben 1,9 milliárdot terveztek be az intézmények fenntartására (a kórházat külön kezelték), de arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak eddig átutalt éves normatíva nem fedezi a költségeket, 1,1 milliárdot Esztergom többi állami támogatásból vontak el: ez az inkasszózás alapja. A „lex Esztergom” egyik beterjesztője az a Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő volt, aki a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatalt is vezeti. A Czunyiné vezette hivatalnak – amely az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátja – tavaly többször be kellett avatkoznia a városban dúló politikai háborúba: többek között az Alkotmánybíróság elé vitte azt az önkormányzati határozatot az adósságrendezésről, amelyet a fideszes képviselők a polgármester távollétében alkottak még 2011 áprilisában (az Ab decemberben el is meszelte a határozatot).

Az inkasszót mind Tétényi, mind a helyi fideszes képviselők bírálják. Matolcsy márciusi módosítóját Meggyes Tamás sem szavazta meg, igaz, a havi levonást eredetileg lehetővé tevő 2012-es költségvetést igen, amit utólag az esztergomi képviselő-testületben azzal magyarázott, nem tudott arról, hogy a több száz oldalas szöveg ilyen kitételt tartalmaz (az Esztergomra vonatkozó 1,1 milliárdos elvonást egy zárószavazás előtti módosítóval tették be a törvénybe).

Vita a költségvetési fekete lyukról

Hiába kritizálják viszont a kormány intézkedéseit helyben, ha arról már nincs egyetértés, hogyan kezelje a város az előállt helyzetet. A helyi költségvetést ugyanis a képviselő-testület – az állami elvonást bekalkulálva – először úgy fogadta el, hogy az 1,1 milliárdos hiány mögé nem képezett fedezetet: nem tudták megmondani, hogy honnan teremtik elő a kieső pénzt.

Tavaly egyszer már sötétbe borult a város

Stiller Ákos

A jegyzőkönyvek szerint március 9-én Tétényinek nem volt ellenére az 1,1 milliárdos hiány betervezése, de azt javasolta, hogy a képviselő-testület éljen a felterjesztési jogával az inkasszó eltörlésére, viszont ezt a javaslatot a képviselők leszavazták. Erre a polgármester nem írta alá a rendeletet: ez akkor derült ki, amikor a Belügyminisztérium 50 milliós támogatást vont meg a várostól, mert költségvetési összegzés hiányában Tétényi nem küldte át a kormánynak az éves adatokat. A polgármester akkor azt mondta, nem az aláírás hiánya okozott gondot, hanem az, hogy a januárban átvett intézmények után nem készültek el a pénzügyi zárások. Később aláírta, viszont a kormányhivatal a fedezet hiánya miatt törvénybe ütközőnek nevezte a rendeletet és a legfőbb bírósághoz fordult.

A polgármester korábbi nyilatkozatai arra utalnak, Tétényinek nem lenne ellenére az állami beavatkozás. Ha a kincstár nem kapja meg az inkasszó összegét, hatvan napon belül hivatalból új adósságrendezést kell indítani a város ellen. A polgármester már júliusban számított erre, amikor azt nyilatkozta, ha már nem oszlatják fel a képviselő-testületet, akkor jöjjön az új adósságrendezés. Tavaly ugyanis a fideszes képviselők kidolgozták azt az adósságrendezési programot, amely alapján a város átütemezte 26 milliárdos tartozásának visszafizetését, illetve elkezdte fokozatos visszafizetését. Ám mindezt a polgármester távollétében, aki szerint nagy hiba volt megígérni, hogy a tartozásokat a város 100 százalékosan kifizeti, inkább meg kellett volna alkudni a hitelezőkkel, és kevesebbet utalni nekik.

Míg idén szeptemberben Tétényi döntése nehezíti az inkasszózást, és vezetett a fizetésképtelenséghez, tavaly Meggyes Tamás hozta olyan helyzetbe Esztergomot, hogy le kellett kapcsolni a közvilágítást, leállt a közétkeztetés. 2011. november közepén a fideszes frakcióvezető, Steindl Balázs javaslatát felülírva azt indítványozta, hogy kevesebb pénzt folyósítsanak a közvilágítást és közétkeztetést végző cégeknek. Tétényi a hvg.hu-nak azt mondta, a tavalyi botrány idén megismétlődhet, több közszolgáltatás is leállhat az elkövetkező néhány hónapban, köztük a szemétszállítás, a kóborkutya-befogás, illetve a közvilágítás is. „A TIVI Kft. legutóbb türelmes volt, csak három hónap elmaradás után állította le a közvilágítást. Nemrég viszont közölték: legközelebb nem várnak ennyit” – mondta a polgármester.