A rendszerváltozás folyamatában fontos események készítették elő az új magyar államberendezkedés kinyilvánítását, így - többek között - az MSZMP szétesése, illetve az MSZP megalakulása, az új ellenzéki politikai pártok megerősödése, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, majd a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta úgynevezett harmadik oldal részvételével. Az 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti demokratikus jogállam kialakítását megalapozó kerekasztal-megállapodás egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt. A nemzeti kerekasztal résztvevői a tárgyalások során megegyeztek az alaptörvény preambulumának elhagyásában, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásában, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállításában, s rögzítették Magyarország új, köztársasági államformáját.

A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. A megváltoztatott alaptörvény jogi-formai szempontból az 1949-es alkotmány (1949. évi XX. törvény) módosított változata volt, ám tartalmát tekintve szinte teljesen, csaknem 80 százalékban megújított dokumentum volt. A rendszerváltó dokumentumként is emlegetett törvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, s meghatározta egymáshoz való viszonyukat a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően. Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte a korábbi változatban leírtakat a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről", s külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők.

A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.

1989. október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent országházi dolgozószobájának erkélyén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Üdvözölte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait, majd így folytatta: "Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő - különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás - történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait... A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek."

Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció köszöntötte, a harsonások díszjeleket fújtak. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról, este tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren, a rendezvénysorozat központi eseményén.

Magyarország államformája az őszirózsás forradalmat követően, 1918. november 16-án lett először köztársaság "népköztársaság" formájában, ezt 1919. március 21-én felváltotta a Tanácsköztársaság. 1920. március 18-án kormányrendelet helyezte hatályon kívül a forradalmak intézkedéseit, s a két világháború között, Horthy Miklós kormányzósága idején az ország "király nélküli királyság" volt. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét, Magyarországot köztársasággá nyilvánította (ezt február 1-jén hirdették ki), majd 1949. augusztus 20., a kommunista alkotmány életbelépése után Magyarország államformája népköztársaság lett. A harmadik köztársaság kikiáltására negyven évvel később, 1989. október 23-án került sor, a magyar történelem e sorsfordító napja az alkotmányos rendszerváltási folyamat kiemelkedő eseménye lett.

Az 1990. május 2-án összeült szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.