Hatalmas munkát adott a jegyzőknek és az önkormányzati dolgozóknak kedden késő este a parlament alkotmányügyi bizottsága: a kormánypárti képviselők támogatásával a testület olyan módosító indítványt nyújtott be a választási eljárási törvényhez, amelynek értelmében a választások előtti évben, szeptember 1. és december 31. közt minden állampolgárt fel kell keresniük, hogy tájékoztassák őket a választási regisztrációról.

Ezek a "kopogtatások" teremtenek majd lehetőséget arra is, hogy a házhoz menve oldják meg a regisztrációt, vagyis a polgárok a kopogtató ember kezébe nyomják a korábban már megkapott nyomtatványt. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes tagjának javaslatára ugyanis ezt az alkalmat is a törvényjavaslatban előírt személyes feliratkozásnak kell tekinteni, vagyis érvényes lesz a regisztráció.

Az eredeti elképzelésekben még az szerepelt, hogy levélben is lehet majd regisztrálni, de a kormánypártok Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnökének kifogására ezt már korábban elvetették a magyarországi lakosok esetében (sőt, még az alaptörvényben is rögzítették, hogy csak a határon túli választóknak lesz erre lehetőségük). A házhoz menő önkormányzati alkalmazottak viszont személyesen veszik át a regisztrációt, így nem lehetnek adatvédelmi aggályok.

Ki hazudott Bajnairól?

Papcsák Ferenc fideszes képviselő, Zugló polgármestere kedden délelőtt 227 módosító javaslatot a választási eljárásról szóló törvényhez, kérve, hogy az alkotmányügyi bizottság a sajátjaként terjessze azokat elő (a házszabály szerint a részletes vita után már csak bizottság nyújthat be módosítót). A testület kedd délelőtti ülésén vita alakult ki arról, hogy volt-e elég ideje a képviselőknek áttekinteni a csomagot, végül az ülést este hétre halasztották.

Bajnai Gordon indulhat egyesületi vezetőként 2014-ben

Túry Gergely

„Bárándy Gergely hazudott!” – alapozta meg az esti ülés hangulatát a fideszes Szakács Imre, mire az érintett szocialista képviselő azzal vágott vissza: „Bunkó!” A vita azért alakult ki, mert a kormánypárti képviselő szerint az ellenzék valótlanságokat állított a választási eljárási törvényhez benyújtott módosító csomagról, annak is különösen arról a pontjáról, amely kizárja, hogy egyesületek is induljanak a parlamenti választásokon. Egyesületek eddig is és ezután is indulhatnak, de ebben az esetben el kell fogadniuk a párttörvény bizonyos intézkedéseit: például gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.

„Ez nem lex Bajnai, visszautasítom a feltételezést” – mondta az esti ülésen Papcsák Ferenc, a módosító csomag előterjesztője, gyorsan hozzátéve, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök arra sem méltó, hogy említést tegyenek róla. A szocialisták ugyanis korábban azt kifogásolták, hogy a Papcsák-féle csomag egyik pontja kizárná azt a lehetőséget, hogy például a Haza és Haladás Egyesület induljon a parlamenti választásokon.

Mindigis csak pártok indulhattak

„Minden párt egyesület, de nem minden egyesület párt” – magyarázta Papcsák a javaslatot, és szerinte semmi akadálya nincs annak, hogy a Haza és Haladás pártként vetesse magát nyilvántartásba, de akkor el kell fogadnia a pártfinanszírozás átláthatóságára vonatkozó szabályokat is. A fideszes képviselő szerint az MSZP azért támadja a javaslatot, mert így a Haza és Haladás nem tudna hozzáférni bizonyos „idegen államhoz kötődő” forrásokhoz.

A választási eljárásról szóló törvényjavaslatban eredetileg az szerepelt, hogy pártok mellett egyesületek is indulhatnak a parlamenti választásokon. Miután Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke lecsillapította az indulatokat, a képviselők egyetértettek abban, hogy 1989 óta csak pártok indulhatnak a parlamenti választásokon. Az MSZP-sek is csak azt kifogásolták, hogy a Fidesz eredetileg változtatott volna a régi szabályon, majd meggondolta magát, miután Bajnai bejelentette egyesületének megalakítását.

A módosító indítványt végül a bizottság a kormánypárti és a jobbikos képviselők szavazatával benyújtotta, majd nekiálltak a további pontok tárgyalásának. Este nyolc óra után néhány perccel viszont a fideszes Vas Imre megunta a vitát, és azt javasolta, hogy minden frakció csak 5-5 pont tárgyalását kérhesse ki a 227-ből. Miután az ötletet a kormánypárti frakciók támogatták, a szocialista képviselők kivonultak az ülésről.

Mivel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamástól az elnök már korábban megvonta a szót tiszteletlen beszéd miatt, párttársa, Gyüre Csaba maradt az egyetlen ellenzéki képviselő, aki hozzászólhatott a vitához. Egy apró sikert el is tudott érni: az előterjesztők nevében nyilatkozó Gulyás Gergelyt is meggyőzte, nem szükséges előírni, hogy a szavazólapon előre meghatározott helyen kell lennie a pecsétnek.