Újabb gyanús szövegek Semjén dolgozatában: tettes vagy áldozat?

Újabb gyanús szövegek Semjén dolgozatában: tettes vagy áldozat?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
György Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mint arról beszámoltunk, eltér egymástól Semjén Zsolt 1992-ben az ELTE-n megvédett szociológia szakdolgozatának a hvg.hu által vizsgált első, illetve a kormany.hu-ra kikerült második változata. Az első miniszterelnök-helyettes szociológia dolgozatának nyilvánosságra hozott második, javított kiadásában a „javítás” jelentős részben szó szerint megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmányával. Kié a szöveg valójában?

„Második javított kiadás” – ez olvasható Semjén Zsolt a kormány honlapján múlt héten nyilvánosságra hozott, 1992-es szociológia szakdolgozata első oldalán. A kereszténydemokrata politikus egy évvel korábban védte meg a Hittudományi Akadémián a doktori disszertációját, majd jelentős részben ezt a szöveget újrafelhasználva készítette el diplomamunkáját az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében, ami viszont vitát váltott ki a dolgozat értékelésére felkért szociológusok közt.

A hvg.hu múlt héten tárta fel, hogy Semjén Zsoltnak a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben megvédett teológiai doktori disszertációja közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvétele. Egy nappal később pedig arról írtunk, hogy az 1992-ben az ELTE-n benyújtott szociológia dolgozata jelentős átfedést mutat a teológiai disszertációval, illetve további, megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételeket is tartalmaz.

A szociológia dolgozatból jelenleg két változat érhető el: az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) könyvtárában található, a második a kormány honlapjáról tölthető le. Az utóbbit vélhetően Semjén maga bocsátotta a kormany.hu rendelkezésére, mert az ELTE-n múlt hétfőn azt közölték a hvg.hu-val, hogy nekik – valószínűleg selejtezés miatt – nincs egyetlen példányuk sem. A kormány honlapján található „második javított kiadás” viszont újabb furcsaságokat tartalmaz.

Rejtélyes új részek

A szociológia dolgozat két változata oldalszámra közel azonos terjedelmű, a szöveg sűrűbb belső tördelése miatt azonban a „második javított kiadás” kb. még egyszer annyi (mintegy 22 oldalnyi) plusz szöveget tartalmaz.

Mint arról a hvg.hu az akkori intézetvezető-helyettes és Csepeli György szociológus nyilatkozata alapján beszámolt, Semjén szakdolgozata 1992-ben megosztotta a bírálóit: az egyik vallásszociológus egyest, a másik bíráló jelest adott, végül az ellentmondás feloldására egy harmadik bírálót kértek fel. Csákó Mihály akkori intézetvezető-helyettes emlékei szerint Semjén szakdolgozatával az volt a gond, hogy nem tartalmazott szociológiai megállapításokat, főleg a szakirodalmat ismételte, másrészt „kevés volt benne az önálló gondolat”.

Semjén Zsolt a parlamentben - vándorló szövegek
©

A kormany.hu-n nyilvánosságra hozott „második, javított kiadás” arra utal, hogy a kereszténydemokrata politikus – feltehetően az első változatra kapott, egymástól nagyon eltérő bírálatok miatt – újabb részekkel egészíthette ki diplomamunkáját. A „második kiadásban” található mintegy 22 oldalnyi új szövegből kb. 12-13 oldal lényegében szó szerint megegyezik Molnár Attila szociológusnak a Valóság című folyóirat 1993. évi 5. számában Új vallási jelenségek címmel megjelentetett vallásszociológiai elemzésével.

Semjén nyilvánosságra hozott leckekönyve szerint az ELTE szociológia szakán a kereszténydemokrata politikus szakdolgozati konzulense Molnár Attila volt, a szakdolgozat címlapján is a szociológus neve szerepel.

A következő, egymás mellé állított két szövegrészlet például alig mutat eltérést.

„Úgy tűnik, a vallás több ponton visszatért a társadalmi és személyes életbe (ezt mutatják Magyarorságon Tomka Miklós statisztikái), azonban ez a visszatérés nem a hagyományos vallásokat és egyházakat erősíti, sőt konkurenciát jelent a számára. Berger mutatta ki a mai vallási helyzetet egy piaci metaforával magyarázva, hogy az egyházak mellett ma már nem áll az állam kényszerítő ereje, ezért a világnézeti piacon „el kell adniuk” saját vallásaikat a potenciális vásárlóknak, azok igényeihez alkalmazkodva. Ebből az következik, hogy elvileg végtelen számú a vallási újítás lehetősége, s mindegyik valamilyen „fogyasztói” igényt elégít ki.”

„Úgy tűnik, a vallás több ponton visszatért a társadalmi és személyes életbe (ezt mutatják Magyarorságon Tomka Miklós statisztikái), azonban ez a visszatérés gyakran nem a hagyományos vallásokat és egyházakat erősíti, sőt konkurenciát jelent a számukra. Az egyházak mellett már régen nem áll az állam kényszerítő ereje, ezért a világnézetpiacon „el kell adniuk” a vallásaikat potenciális vásárlóiknak, azok igényeihez alkalmazkodva. Ebből az is következik, hogy elvileg végtelen számú a vallási újítás lehetősége, s mindegyik valamilyen fogyasztói igényt elégíthet ki.”

Semjén szakdolgozatában sehol sem hivatkozik Molnárra, ahogyan később Molnár sem hivatkozik Semjénre.

Ha nem tudja eldönteni, hogy a fenti két szövegrészlet közül melyik Semjén Zsolté és melyik Molnár Attiláé, kattintson, és megtudja!

Semjén és Molnár írása - a részletekért kattintson a képre!
©

Időparadoxon

1992 júniusában Semjén nyilvánvalóan nem használhatta Molnár Attila 1993-ban, vagyis majd’ egy évvel a szociológia dolgozat védése után megjelent tanulmányát. Semjén magáénak tekintette a szöveget, hiszen szakdolgozatának – később Molnár Attilánál is olvasható – több mondatát is szó szerint átvette az 1998 márciusában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Műhelyében tartott előadásába, viszont Molnár nevét itt sem említette.

A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanebben az évben, 1998-ban jelent meg a Szekták – új vallási jelenségek című kötet, amelynek egyik fejezete Molnár Attilának a Valóságban 1993-ban közölt tanulmányával lényegében szó szerint megegyezik. Molnár eszerint szintén a sajátjának érezte-érzi a szöveget – olyannyira, hogy Semjén nevét tanulmányának ebben a változatában sem említi meg. (Molnár Attilát munkahelyi telefonján hétfőn nem sikerült elérni, nyilatkozatának természetesen bármikor helyt adunk - a szerk.)

Mire kapott jelest?
Értesüléseink szerint az elégtelen osztályzatot 1992-ben Horváth Zsuzsa szektakutató adta Semjén dolgozatára, a probléma pedig – Fokasz Nikosz tanszékvezető Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint – az volt, hogy „a mű nem szociológiai, hanem teológiai természetű”, vagyis nem kapcsolódott „szorosan ahhoz az ismeretanyaghoz, amelyből a jelölt oklevelet kíván szerezni”.

Tausz Katalinnak, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánjának múlt heti közleményéből – amely nem említ neveket – az is kiderül, hogy a másik bíráló Semjén konzulense volt. A nyilvánosságra hozott leckekönyv szerint Semjén Molnárhoz járt szakdolgozati konzultációra: ő adhatott jelest a dolgozatra. Az ELTE közleménye elismeri, az opponens és a konzulens – tehát Molnár Attila – által „adott osztályzatok miatt, egy harmadik opponens felkérése is szükségessé vált”.

3500 oldalnyi vallásszociológia – két és fél hét

A leckekönyv tanúsága szerint Semjén Zsolt államvizsgájára 1992. június 22-én került sor; ahol jeles eredménnyel védte meg dolgozatát, illetve annak vallásszociológiai elemzéseket is tartalmazó „második javított kiadás”-át. A nyilvánosságra hozott, jeles minősítésű szociológusi oklevelet még aznap, vagyis június 22-én állították ki.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint tehát 18 nap telt el a leckekönyv június 4-i lezárása és a június 22-i államvizsga között. Ha a diplomavédés az egyetemeken bevett eljárás szerint történt, akkor ebben a két és fél hétben készülhettek el a dolgozat egymásnak szögesen ellentmondó opponensi (elégtelen) és konzulensi (jeles) bírálatai, Semjén pedig kiegészítette dolgozatát, vagyis megírta a „második javított kiadás”-t. A dolgozatot kiadták egy harmadik bírálónak, aki új bírálatot készített, végül június 22-én megvolt az államvizsga, és aznap kész volt az oklevél is.

Helyesbítés

Semjén Zsoltnak az ELTE által kiállított és a kormany.hu-n közzétett szociológusi oklevelet nem 1992. június 22-én állították ki, hanem június 30-án, ahogyan az a nyilvánosságra hozott dokumentum keltezéséből egyértelműen kiderül. Semjén Zsolt államvizsgájának időpontja ezzel szemben valóban június 22. volt, lényegi állításainkat a fenti tévedés nem érinti. Olvasóinktól a hibáért elnézést kérünk - a szerk.

Az irodalomjegyzékbe újonnan felvett angol nyelvű szakirodalom 17 tételt tartalmaz: 15 könyvet és 2 folyóiratcikket. A google.books és az jstor adatai szerint e 17 mű összterjedelme meghaladja a 3500 oldalt. Az angol nyelvű művek továbbá két kivétellel megegyeznek a Molnár Attila Valóságban megjelent cikkének irodalomjegyzékében szereplő angol nyelvű művekkel.

A miniszterelnök-helyettes nem hozta nyilvánosságra a dolgozataira kapott bírálatokat, melyek dátumaiból kiderülhetne, hogy az első és a második körben született bírálatok között hány nap állt rendelkezésére dolgozata javítására, kiegészítésére. Viszont, ha követték az egyetemi diplomavédés eljárásrendjét, akkor az általános miniszterelnök-helyettesnek legfeljebb 18 napja lehetett arra, hogy e jelentős mennyiségű irodalmat dolgozatába beépítse.

Hozzászólások