A nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo), vagy más néven kormoránok gyérítését a fészkelő helyük növényzetében és a halállományban okozott káruk teszi szükségessé - mondta Szűcs Lajos.

A fészkelő fáikat ürülékükkel kipusztító madarak telente csapatokba verődve, akár 10 méter mélyre is lemerülve kutatnak a vermelő helyeken csoportosuló halak után. Ezekből egyenként napi 70 deka és egy kiló közötti mennyiséget is elfogyasztanak, miközben a megevett kopoltyúsok négy-ötszörösén ejtenek halálos sebeket.

A kormoránok a hideg évszak beköszöntével a legnagyobb számban a kiskörei duzzasztómű alatti Tisza-szakaszon gyülekeznek – tájékoztatott Szűcs Lajos jelezve, hogy amikor a környező vízfelületek befagynak, akár 3-5 ezer példány is összeverődik itt.

Kilövésük csak speciális engedélyek birtokában lehetséges, amelyeket az illetékes szakhatóságoktól az elmúlt évekhez hasonlóan idén is beszereztek – jelezte a csoportvezető. Hozzátette, a Halász Kft. az elmúlt öt évben a területileg érintett vadásztársaságokkal együttműködve igyekszik megteremteni a hatékony és biztonságos állományszabályozás feltételeit.

Változást jelent a korábbi gyakorlathoz képest, hogy a vízügy idén lehetővé tette a duzzasztóműhöz tartozó üzemi terület igénybe vételét. Így ebben a szezonban a Kiskörét Abádszalókkal összekötő hídról is vadászhatnak majd. Ráadásul itt - ugyancsak újdonságként - acélsörét helyett golyós fegyvert használhatnak az akció résztvevői.

Ugyancsak mozgásterük szélesítését jelenti, hogy ezúttal Kiskörétől egészen Tiszasülyig, illetve Kötelekig ritkíthatják a folyó kormoránállományát.

A csoportvezető elmondása szerint azonban a feladat még így sem egyszerű, hiszen ez a madárfaj meglehetősen figyelmes és tanulékony. Ezt igazolja az a statisztika is, mely alapján öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az eddigi legsikeresebb, tavalyi szezonban sikerüljön az engedélyezett félezres darabszámot megközelítő 400 kárókatonát elejteniük.

Egy másik rekord is a legutóbbi szezonhoz kötődik, amikor 2012 januárjában az egyik madár gyomrában egy 52 centiméteres, 1,4 kilós harcsát találtak.

Az állománygyérítésnek köszönhetően a folyó mintegy 40 kilométeres szakaszán szűntek meg kolóniák és fészkelőhelyek. A Közép-Tisza egészét tekintve azonban a kormoránok egyedszáma érdemben nem változott, mivel a szárnyasok a háborgatott részekről nyugodtabb területekre költöztek.

Átfogó eredményt tehát csak a vadászat széleskörű kiterjesztésével lehetne elérni – húzta alá a szakember.