„Elég érdekes, hogy az MSZP egy Kóka-epigonnal szeretne baloldali fordulatot végrehajtani” – mondta a hvg.hu-nak Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője Mesterházy Attila MSZP-elnök szerdai bejelentésére reagált így, amely szerint a szocialisták tárgyalásokat kezdeményeznek az általuk demokratikus ellenzéknek hívott pártokkal és szervezetekkel egy esetleges együttműködés alapjairól.

Schiffer kijelentésesével arra célzott, hogy az MSZP javaslatában a gazdaságpolitikai tárgyalódelegáció tagjaként szerepel Kákosy Csaba is, aki a Gyurcsány-kormány idején előbb Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter kabinetfőnöke, majd rövid ideig hivatali utódja volt. Szintén tagja a gazdaságpolitikai tárgyalódelegációnak Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter (az egészségügyekről pedig Kökény Mihály, a költségvetésről Veres János tárgyalna, akik szintén miniszterek voltak).

Már van stratégia

Az esetleges választási együttműködésről Schiffer András azt mondta: erről a párt kongresszusának elfogadott stratégiája van. Ebben az szerepel, hogy volt kormányfőkkel, kormánytagokkal nem látják elképzelhetőnek az együttműködést. Az LMP frakcióvezetője ugyanakkor azt mondta: „parlamenti együttműködésre eddig is nyitottak voltunk volt az MSZP-vel konkrét ügyekben, erre természetesen a jövőben is készek vagyunk. Az LMP-nek készen van az alkotmányosság helyreállítását célzó programja, erről akár holnap is leülünk tárgyalni a szocialistákkal.

MSZP-LMP egyeztetés a parlamentben - középen Mesterházy, balra Schiffer

Túry Gergely

Minden egyébről azonban csak az után, hogy a párt tisztázta viszonyát azokhoz a kormányon hozott intézkedésekhez, amelyek Schiffer szerint szociális katasztrófához, tömegek elszegényedéséhez, a devizahitelesek ellehetetlenüléséhez, a korrupció burjánzásához, a demokratikus intézmények kiüresedéséhez vezettek. Ugyanis nem szeretnénk kétszer ugyanabba a folyóba lépni”.

Bajnaiék is gondolkodnak még

Nem mondott egyértelmű igent az MSZP ajánlatára a Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom sem. Szerdai közleményükben azt írták: „összefogásra van szükség a mai kártékony rezsim lebontásához”, de hozzátették, hogy ők már kidolgozták erkölcsi alapelveiket, amelyek bármilyen együttműködés kereteit kijelölik. „Az Együtt 2014 alapítószervezetei ezen elvek alapján alakítják majd ki álláspontjukat a konkrétumokkal kapcsolatban” – fogalmaztak óvatosan.

Az Együtt 2014 hosszabb távú terveiben ugyanakkor információnk szerint egyáltalán nem kizárt a kooperáció, és valamilyen választási megállapodás az MSZP-vel, bár az egyik szimbolikus jelentőségű kérdésben, az esetleges közös listavezető személyéről még semmilyen elképzelés sincs, így egyáltalán nem magától értetődő az sem, hogy Bajnai Gordonnak „kellene” lennie.

Bajnai és Mesterházi egyeztet a parlamentben

Túry Gergely

Ugyanilyen nyitott kérdés persze az is, mi történne akkor, ha esetleg Mesterházy Attila vindikálná magának ezt a szerepet, neki majd „méltó helyet kell kapnia” – ha valóban lesz együttműködés. Egy forrásunk ugyanakkor cáfolta azt a közéletben terjedni kezdő pletykát, miszerint Bajnai Gordon és Mesterházy Attila között megegyezés született volna. A pletyka szerint jövő tavaszig külön-külön igyekeznek saját táborukat erősíteni, majd a gyengébbik beáll a másik mögé.

Egy éve tart a tánc

Az ellenzéki szervezetek már legalább egy éve keresik annak lehetőségét, hogy a köztük lévő ellentéteket áthidalva képesek legyenek összefogni az Orbán-kormány és a Fidesz ellenében. Eddig azonban nem jártak sikerrel, mivel minden szervezet úgy képzelte, hogy ők lehetnek az összefogás motorjai, illetve maguk szabhatják meg a feltételeket.

Az ellenzéki kerekasztal gondolatát Székely Tamás a Szolidaritás Mozgalom társelnöke vetette fel tavaly december 23-án, az LMP Kossuth téri tüntetésén. Az LMP-s képviselők ezen a napon láncolták magukat az Országház kapuihoz, ahonnan a rendőrök vitték el őket, az időközben hozzájuk csatlakozott DK-s és MSZP-s képviselőkkel együtt, ezért „Gyorskocsi utcai koalícióként” kezdték emlegetni az esetleges közös fellépést.

LMP-s akció az Országháznál - középen Vágó Gábor képviselő

Stiller Ákos

Január 2-án az ellenzéki szervezetek többezres tüntetést szerveztek az Operaház elé, ahol a kormány épp az új alaptörvény hatályba lépését ünnepelte. A hivatalosan civil szervezésű demonstrációhoz csatlakozott az MSZP, az LMP és a DK is. A tüntetést minden résztvevő sikerként értékelte, de már a korabeli nyilatkozatokból látszott, hogy a közös nevező csak az „Orbán, takarodj!” jelszó volt, a jövőt másként képzelték.

Bajnai ellopta a show-t

A Szolidaritás ekkor még úgy tervezte, hogy Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal (DEKA) néven össze tud fogni minden ellenzéki erőt (a Jobbik kivételével), és ez az ernyőszervezet indítana jelölteket, illetve állítana listát a 2014-es választásokon. Mint utóbb kiderült, Székely a december 23-i bejelentés előtt nem egyeztetett az LMP-bel, amely nem is csatlakozott a kezdeményezéshez, ahogy a 4K! nevű törpepárt sem.

Idén nyáron az LMP is megpróbálkozott azzal, hogy a Szolidaritás, a 4K! és az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésekből kinőtt Milla részvételével egy úgynevezett harmadik pólust hozzon létre (a másik két pólus e szerint a Fidesz-Jobbik, illetve az MSZP-DK páros). Hamarosan ez a kezdeményezés is elhalt, a Szolidaritás és a Milla pedig hamarosan Bajnai Gordon volt kormányfő oldalán tűnt fel, akinek Haza és Haladás Egyesületével együtt alkotják az Együtt 2014 mozgalmat.

Az LMP vezetői hiába próbálták lebeszélni erről, Bajnai a Milla október 23-i tüntetésén tért vissza a politikába, bejelentve az Együtt 2014 megalakulását. Ez a mozgalom aztán a politikai pártok közül elsőként az LMP-t kérte fel csatlakozásra. Az LMP kongresszusa végül szűk többséggel úgy döntött, hogy nem kíván csatlakozni, csak tárgyalni hajlandó, ami kis híján pártszakadást okozott, miután az együttműködést szorgalmazó Jávor Benedek frakcióvezető azonnal lemondott.