szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A rektori konferencia elnöke "részlegesen elfogadhatónak tartja", hogy az ingyenes képzésért cserébe magyarországi munkavállalást várna el az állam, ugyanakkor álláspontja szerint még nagyon sok a nyitott kérdés a tervezett felsőoktatási átalakítások körül. Mezey Barna erről hétfőn a Lánchíd Rádióban beszélt.

Az adófizetők pénzéből történő képzés után jogos elvárás, hogy egy ország utána ebből "gazdálkodjék", ugyanakkor meg kell fontolni nemzetközi és jogi vonatkozásokat is, tehát nagyon átgondolt konstrukcióra van szükség - mondta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) soros elnöke, az ELTE rektora.  

Mezey Barna szerint az eddig napvilágra került információkból nem derül ki, hogy a problémák valóban megoldódtak-e, nagyon sok még a nyitott a kérdés a keretszámok és a finanszírozás körül.

Orbán Viktor kormányfő a Facebookon szombaton megjelent videoüzenetében közölte, hogy el kell törölni a keretszám-szabályozási rendszert. Szerinte azoknak, akik teljesítik a szükséges követelményeket, és elszántak, hogy tanuljanak, majd Magyarországon dolgozzanak, továbbra is ingyenesnek kell maradnia a felsőoktatásnak.

Tüntetés a Műegyetemen december 12-én - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
Túry Gergely

Mezey Barna szerint szerencsés lenne, ha az állam fenntartási szerződések keretében rögzítené a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás feltételeit, és ehhez hozzárendelné azokat az elvárásokat, amelyek a hallgatói létszámmal, minőséggel kapcsolatosak.

A finanszírozás meghatározza, hány hallgatót tudnak fogadni - emelte ki a rektori vezető. Azt mondta, a hallgatók programpontjai alapvetően eltérnek minden korábbi követeléstől, tárgyalástól, most először megértették azt is, hogy a változtatásokat nem lépcsőnként és egymástól elszigetelten kellene végrehajtani. Ez a rendszer konstrukciójában csak egyszerre változtatható - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy önfenntartó felsőoktatás nem létezik, az államnak alapvető kötelezettsége saját nemzeti értelmiségének kinevelése.

Mezey Barna kitért arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben nem a minőségi, hanem a mennyiségi szemlélet uralkodott a felsőoktatásban. Átgondolásra érett egy sor kérdés - hangsúlyozta.

A lemorzsolódás teljesen természetes metódusa a minőségi képzésnek - mondta. Felméréseikre hivatkozva kiemelte, ez a képzés legelején bekövetkezik, a lemorzsolódás az első évfolyamra jellemző, összességében, az egész képzést nézve ez elenyésző - jegyezte meg, hozzátéve, véleménye szerint a felvételi nagyon hiányzik az egyetemi-főiskolai rendszerből.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!