Gulyás Gergely, a kormánypárt szakpolitikusa vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján a gyülekezési jog alakulásáról beszélt, kifejtve, hogy egy jogállam működésének mértékét az alkotmányos alapjogok gyakorolhatóságán lehet a leginkább felmérni, a gyülekezés jog pedig - a rendszerváltás egyik nagy vívmánya - éppen az egyik legfontosabb ilyen alapjog.

Szerinte azonban a 2002 és 2010 közötti időszak élesen szembement azzal a gyakorlattal, amely a rendszerváltástól 2002-ig, majd 2010 óta ismét jellemzi a gyülekezési jogot. A szocialista kormányzás nyolc évének ebből a szempontból 2006. október 23-a volt a csúcspontja, amikor egy bejelentett, tudomásul vett rendezvényt vert szét korábban soha nem látott brutalitással a rendőrség - mondta a fideszes képviselő. Hozzátette azt is, hogy 2002 és 2010 között a baloldali kormány "érdekes módon" félkatonai szervezeteknek sokkal inkább biztosította a gyülekezési jogot, mint a jobboldali demokratikus ellenzék pártjainak.

A 2010-es kormányváltás után azonban helyreálltak a 2002 előtti alkotmányos keretek, sőt egy alkotmánybírósági döntés következtében - amely lehetővé tette, hogy a jogellenes, be nem jelentett, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket ne oszlassa fel a rendőrség automatikusan - ma már az előzetesen be nem jelentett, úgynevezett villámcsődületnek nevezett tiltakozások is megtarthatók, a kormány és a rendőrség is maximálisan garantálja ezek megrendezését - mondta Gulyás Gergely.

"Örömmel vesszük, hogy ma azok tüntethetnek a kormány ellen az Astorián, akik akkoriban, mikor kormányon voltak, ugyanezen helyszín kiválasztása miatt elmarasztalták a Fideszt" - fogalmazott, hozzáfűzve: örülnek annak is, hogy ma már a Kossuth Lajos teret nem szegélyezik kordonok. Az elmúlt hetek diáktüntetéseire utalva a politikus megjegyezte: a rendőrség még annak a néhány száz embernek is példamutatóan biztosította a gyülekezési jogát, akik a megmozdulások végét követően az utcákon "meneteltek".