A felsőoktatás helyzete volt a téma szerdán este a Fidesz gyulai frakcióülésén, ahol az egyik, névtelenséget kérő résztvevő szerint Orbán Viktor miniszterelnök kijelentő módban beszélt arról, hogy – közelebbről meg nem nevezett – kisebb vidéki főiskolák fognak megszűnni. Ez felhördülést keltett a vidéki képviselők körében, de a kormányfő taktikus módon megelőzte a nagyobb vitát azzal, hogy megígérte: egyenként ül le az érintettekkel, és valamilyen módon kompenzálják a településeket.

A Fidesz és a KDNP az idei első, szezonnyitó frakcióülését Gyulán tartotta. A kormánypárti képviselők keddtől három napon keresztül tanácskoztak a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülő legfontosabb törvényjavaslatokról, illetve a politikai helyzetet értékelték. Szerdán az Alkotmánybíróság döntése miatt szükséges alaptörvénymódosítást, a földügyeket, a felsőoktatás folyamatban lévő átalakítását és a rezsicsökkentést vitatták meg. Forrásaink szerint a miniszterelnök-pártelnök a legtöbb tanácskozást végigülte, egy alkalommal éles szóváltásba keveredett volt államtitkárával, majd szerdán késő este távozott Gyuláról. (Keddi előadásában Orbán a Fidesz helyzetét elemezte, a választásokra való felkészülésről, illetve az uniós támogatások csúszásának okáról beszélt.)

Egy másik kormánypárti forrás szerint a miniszterelnök szerdán hosszasan fejtegette az intézmények helyzetét, és arra utalt, hogy meg kell vizsgálni, a különböző helyeken folyó képzések között nincsenek-e átfedések, és ha szükséges, elő kell segíteni az összevonásokat, átcsoportosításokat. Orbán azt boncolgatta, hogy lehet úgy racionalizálni a rendszert – a vidéki főiskolák szintjén – hogy a minőségi képzés irányába vigyék el, ne termeljenek értéktelen diplomákat.

Balog megnyugtatta az aggódókat

A szerda esti vita során – amelyre mobiltelefonokat a képviselők nem vihettek be – egyik forrásunk szerint nem szólalt fel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Egy másik kormánypárti képviselő szerint viszont az államtitkár többször is számokkal és adatokkal egészítette ki Orbán és Balog Zoltán, z emberi erőforrások miniszterének mondanivalóját. Számos jegyzet volt nála, amibe rendszeresen belelapozott, és egyebek mellett a ponthatárokról, illetve az egyetemeknek nyújtott támogatásokról szolgáltatott adatokat.

Képviselők a frakcióülés szünetében Gyulán

Stiller Ákos

A szerda esti ülésen Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tartott egy körülbelül egyórás előadást a felsőoktatás reformjáról. Ebből forrásaink szerint az derült ki, hogy a felsőoktatásban „kupleráj van”, mert még azt sem tudják megmondani az intézmények, hogy mennyibe kerül egy hallgató. Balog kifejtette, azért is nehéz meghatározni a bekerülési költséget, mert az egyetemek által megszabott önköltség sokszor nem tükrözi a valódi képzési költségeket.

Ennek oka a miniszter szerint, hogy az egyetemek a népszerű szakokon sokkal nagyobb összeget határoztak meg, hogy ezzel is pénzhez jussanak. Információink szerint Balog arról is beszélt, hogy az intézmények az egyes szakok iránti nagy keresletre tekintettel átestek a ló másik oldalára: szorgalmazták az állami keretszámok növelését, és a kapacitásaikon túlmenően vettek fel önköltséges hallgatókat. Kormánypárti forrásunk szerint Balog nem arra utalt, hogy felülről szabják mennyit, kérhetnek el az egyetemek, mindössze azt hangsúlyozta, hogy az önköltség nem mutatja meg, mennyibe kerül ténylegesen a képzés, így a támogatásokat nyújtó állam kalkulációit is nehezíti.

Balog előadásában egyebek mellett azt is kielemezte, hogy milyen a következő hónapokban – áprilissal bezárólag – milyen lesz a kormány tárgyalási stratégiája a hallgatókkal és a rektori konferenciával szemben. Bár kormánypárti forrásunk ezzel kapcsolatban nem akart részleteket elárulni, annyit elmondott, hogy a miniszter láthatóan megnyugtatta a korábbi tüntetések miatt aggódó képviselőket.

Nem adminisztratív eszközökkel

Információink szerint a frakcióülésen szóba került a kormány által az egyetemekre kinevezendő kancellárok (gazdasági felügyelők) ügye is. A rendszert forrásunk szerint Balog ezt azzal védte, hogy az egyetemi autonómia az oktatásra és a kutatásra terjed ki, az intézmények gazdasági menedzselése nem tartozik ide. A miniszter arra is utalt, hogy a gazdasági főigazgatók - akiket az egyetemek választanak meg - részesei a rendszernek, nem látják át az egész felsőoktatás, illetve a nemzetgazdaság problémáit, elsősorban a saját intézményük érdekeit tartják szem előtt.

Orbán érkezőben a keddi ülésre

Stiller Ákos

A kormány az elmúlt két évben jelentős összeget, több tízmilliárd forintot vont ki a felsőoktatásból. Ezen az sem változtatott, hogy a hallgatói tiltakozások miatt letettek az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus csökkentéséről. A változások leginkább a vidéki főiskolákat veszélyeztetik, hiszen ezeknek van kevesebb lehetőségük fizetős hallgatókkal pótolni a kiesést.

„Nincs szándékunkban a főiskolák felülről, adminisztratív eszközökkel történő megszüntetésére” – fogalmazott óvatosan Halász János, az Emmi parlamenti államtitkára, amikor tavaly december 3-án a vidéki főiskolákért aggódó Osztolykán Ágnes LMP-s képviselőnek válaszolt. Ez a mondat ugyanakkor azt is jelenti, hogy egyéb módon – például jelentkezők hiányában, vagy pénzügyi csőd miatt – megszűnhetnek intézmények.