"A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig." Orbán Viktor szerint ez a gondolat Márai Sándortól származik, a kormányfő pedig évértékelő beszédében használta (amelyről itt olvashat tudósítást).

A valóságban Ottlik Géza Iskola a határon c. regényében jelenik meg a gondolat, a főszereplő Bébének mondja ezt Medve:

"Medve hirtelen rám nézett. A hangom csengése nem tetszett neki. Magyarázni kezdte hát, hogy menjek a fenébe, mit akarok tőle, a világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig, s hogy őt nem érdeklik a mi posványos csürheproblémáink, de nekem ettől nem kell megsértődnöm: szóval amit örökké magyarázni szokott, s azonkívül azt is mondta, hogy neki tízezer lelke van."

Más esetekben is mellé lőtt a kormányfő - akinek teljes beszédét itt nézheti meg. "Két dolgot utálok, az inflációt és a kommunizmust. Ezekkel kezdjenek valamit!" - idézte Orbán a Ronald Reagannek, az Egyesült Államok egykori elnökének tulajdonított mondást. Mint azt az Index kiszúrta, az idézet nem volt pontos, ugyanis Reagan három dolgot utált nagyon. A legendás mondat 1981 januárjában, első kormányértekezletén hangzott el. "Uraim és hölgyeim! Utálom az inflációt, utálom az adókat és utálom a kommunizmust. Kezdjenek ezzel valamit!"

MTI / Beliczay László

A magyarok nagy teljesítményei közt Orbán két olyan műszaki újítást is említett, amelyeket hagyományosan magyar feltalálókhoz kötnek, de valójában vitatott szabadalmak: a dinamóelvet ugyanis Michael Faraday angol fizikus ismerte fel; egészen pontosan ő fedezte fel magát az indukciót, amely lehetővé teszi, hogy mozgási energiát elektromos árammá alakítsunk. Ennek alapján építette meg Faraday a világ első, csekély áramot adó generátorát 1831-ben. Jedlik Ányos valóban elsőként fogalmazta meg 1859-ben a dinamókban használt öngerjesztés elvét, de találmánya nem lépett ki az egyetemi laboratóriumból. A gyakorlatban is használható dinamó szabadalmát 1866-ban nyújtották be, gyakorlatilag egyszerre hárman is: Varley, Wheatstone és Siemens - végül Siemensé lett a szabadalom.

Ugyancsak magyar találmányként emlegette a miniszterelnök a telefonközpontot, amelyet a közkeletű tévhit Puskás Tivadarnak tulajdonít. Puskás valóban épített telefonközpontot, de maga sem állította soha, hogy ő találta volna fel. A telefonközpont ötlete ugyanis, ha paradoxnak is hangzik, már a telefon feltalálása előtt is létezett. Az elektromos hírközlés (akkor még távíró) irányításának rendszerére F. M. A. Dumont francia mérnök jelentett be szabadalmat 1850-ben - 27 évvel azelőtt, hogy az Egyesült Államokban megépült volna az első ilyen berendezés.

A kormányváltás óta 3500-zal több a rendőr – állította beszédében Orbán, de ez valószínűleg túlzás. A hivatásos szolgálati viszonyban állók – tehát a valódi rendőrök – létszáma 2008 és 2010 közt 33 784 és 32 298 körül mozgott, míg tavaly mintegy 34 ezren voltak. A létszám feltöltése érdekében rövid képzés után szolgálatba állhatnak az úgynevezett próbaidős rendőrök. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést 2011. február 1-jén hirdették meg először, erre 5160-an jelentkeztek. Közülük 900-an lettek próbaidősök és objektumőr-kísérő rész-szakképesítést szereztek, de a rendőrség állományába csak 778 főt véglegesítettek az elmúlt évben. A tavaly meghirdetett képzésre jelentkezők közül 539-an lettek próbaidős rendőrök.

Az átlagos kereset elérte a 223 ezer forintot – mondta büszkén a miniszterelnök, de ez önmagában még nem jelent túl sokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön frissített adatai szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 2012-ben valóban 222 990 forint volt, de a nettó bér csak 144 040 forint, nagyjából háromezerrel több, mint 2011-ben. A magas infláció miatt azonban a bérek értéke 2012 első három negyedévében átlagosan 3,6 százalékkal csökkent. Ezt csak kismértékben enyhítette a családi adókedvezmény: a három vagy több gyermekesek reálbére csak 2,7 százalékkal csökkent.

A kormányfő azt mondta, bárki bármit is állít, a közmunkások havonta átlagosan több mint 73 200 forintot kerestek. Ez valószínűleg csúsztatás, hiszen átlagról és bruttó bérről van szó: a közmunkások bérét kormányrendelet határozza meg, e szerint 2012-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bélre bruttó 71 800 forint volt, aminek a nettója a sokat emlegetett 47 ezer forint. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakörökben a közmunkások megillető bér bruttó 92 ezer forint volt, valószínűleg ez dobta meg egy kicsit az átlagot.