„A valótlanságot állítónak számolnia kell a személyiségi jog megsértésének következményeivel” – így közölte szerdán Busch Béla, Habony Árpád ügyvédje, hogy jogi következményei lehetnek annak, ha a média átveszi a Magyar Narancs múlt heti számában megjelent cikk állításait. A miniszterelnök kommunikációs főtanácsadójának ügyvédje csütörtökön ismét figyelmeztette a médiát: mindenki, aki „a közlést megismétli vagy átveszi, elkövetheti a rágalmazás vétségét” és számolnia kell a következményekkel.

Az újságárusoknál csütörtökön megjelenő hetilap – melynek legfrissebb számából a szerkesztőségek már szerdán kapnak pár példányt – arról számolt be, hogy a Fővárosi Bíróság 2011. május 9-én szignált jogerős végzésében egy 2006-os ügy miatt garázdaság vétsége miatt két év próbára bocsátotta Habonyt. A Magyar Narancs által idézett feljelentés és bírósági végzés szerint hat évvel ezelőtt Habony egy, az autója elé lépő házaspárt inzultált, mindkettőjüket bántalmazta, majd elhajtott a helyszínről.

Az ügyvéd a sajtónak szétküldött leveleiben azt hangsúlyozta, csak azért, mert a hetilap beszámolt a 2011-es ügyről, visszaélt a védence személyes adataival. Habony védője azt kifogásolta, hogy a Magyar Narancs olyan szavakat használt a cikkben, melyek a jogi szaknyelvben nem pontosan azt jelentik, amit a köznyelvben – a törvényekben súlyosabb tényállításokra utalnak –, ezért „a becsület csorbítására alkalmasak”. Csakhogy az nehezen vonható kétségbe, hogy egy miniszterelnöki tanácsadó közszereplő, ráadásul az ügyészség hvg.hu-nak küldött válaszai, és a törvények ide vágó szigorú passzusai alapján Habonynak és ügyvédjének inkább örülniük kellene annak, hogy ennyivel megúszták.

Közszereplő-e Orbán tanácsadója?

Egy miniszterelnöki tanácsadó bírósági büntetőügye közérdekből nyilvános – mondta a hvg.hu-nak Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programjának vezetője, hozzátéve, hogy a rendszerváltozás óta született számos bírói döntés és alkotmánybírósági határozat világossá tette, hogy a közszereplőknek sokkal többet kell eltűrniük, mint az egyszerű átlagembereknek. Hidvégi szerint vitathatatlan, hogy egy miniszterelnöki tanácsadó – függetlenül attól, hogy van-e névleges posztja vagy sem – közszereplő.

Habony a Fidesz gyulai frakcióülésén - magánemberként politizál?

MTI / Mohai Balázs

Busch levele arra utal, a Magyar Narancs – és nyomában a hírt átvevő lapok – hibát követnek el, amikor védence 2006-os tettlegességéről, illetve a bírósági ügyéről írtak. Az ügyvéd levelében idézi az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt, mely szerint tiszteletben kell tartani a személyes adatokat, így "a büntető eljárás lefolytatására jogosult szerveknél az érintettel kapcsolatba hozható (…) adatokat”. Magánemberek esetében ez meg is áll: a rendőrségi hírekben ezért monogramjukkal szerepelnek az érintettek, a bíróság pedig anonimizálva teszi közzé a végzéseit, ítéleteit – már amit közzétesz, mert Habonynak sem az első-, sem a másodfokú ítélete nem található meg a birosag.hu-n (még anonimizálva sem). A Magyar Narancs is hiába kérte ki, mint a szerkesztőségtől megtudtuk, a bíróság arra hivatkozva nem adta át a dokumentumot, hogy a hetilap nem érintettje az ügynek (nem peres fél vagy ügyvéd). Ennek az az oka, hogy a bíróságnak nem egy ilyen büntetőügyben kell eldöntenie, hogy ki számít közszereplőnek, viszont alapból figyelnie kell az érintettek jogaira – a média viszont tisztában van azzal, hogy Habony milyen szerepet játszik a miniszterelnök mellett.

A bírói gyakorlat szerint az, aki közfeladatot lát el, nagyobb nyilvánosság tűrésére köteles. Habony Árpádnak viszont jelenleg – az eddig nyilvánosságra került információk alapján –, nincs semmilyen hivatalos posztja. Az Index nemrég sikertelenül próbálta kideríteni, hogy a miniszterelnök főtanácsadójaként emlegetett Habony kitől kap fizetést, ha kap egyáltalán a tevékenységéért, ugyanakkor az is igaz, hogy nem képviselő és nem is indult jelöltként. Viszont rendszeresen látni azokon a rendezvényeken, ahol Orbán Viktor megjelenik. A hvg.hu parlamenti tudósítói szerint rendszeresen megjelenik a Miniszterelnökségen: államtitkárokkal, politikai vezetőkkel, illetve Rogán Antal frakcióvezetővel lehet együtt látni. Forrásaink szerint hosszú évek óta ő tartja egyben a miniszterelnök-pártelnöknek különféle tanácsokat adó stábot, nagy ráhatása van a Fidesz politikájára, több kihelyezett frakcióülésen, zárt stábértekezleten is fotó készült róla – ezeket például Orbán Viktor közzé is tette a Facebook-oldalán, a távirati iroda is közölte a képek egy részét. (Habony ügyvédje csütörtöki levelében azt is jelezte, a Magyar Narancs címlapján szereplő fotó miatt is feljelentést tett.)

Habony a Narancs címlapján - személyiségi jogok

Magyar Narancs

A bulvárban szeret szerepelni

A Magyar Narancs – meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva – arról írt, Habony pont a 2006-os ügye miatt nem vállalt semmilyen funkciót a kormányváltás után. Ugyanakkor gyakran szerepel a bulvárlapokban – részben élettársa, Kapócs Zsóka színésznő ügyei miatt –, ahol rendszeres jelzője a „miniszterelnöki főtanácsadó”. Ezekben a cikkekben Habony többnyire nyilatkozik is, ám egyszer sem tiltakozott a megszólítása miatt. Habony Árpád ezek alapján közszereplőnek tekinthető, hiszen tanácsaival a Fidesz politikáját, vagy Orbán Viktor kormányfőt befolyásolhatja – legalábbis Habony egyszer sem tiltakozott az erről szóló újságcikkek ellen.

De nem kell miniszterelnöki főtanácsadónak lenni ahhoz, hogy valaki közszereplőnek minősüljön. A TASZ álláspontja szerint hírességek is közszereplőnek számítanak, hiszen saját döntésükből kifolyólag kerültek reflektorfénybe, aktívan használják a közszerepléssel járó lehetőségeket. Ezt a nézetét a TASZ legutóbb Árpa Attila producer pere után fejtette ki, aki azért perelte a Borsot, mert a napilap azt állította, kollégái viselkedése miatt „f...fejnek” tartják – a becsületsértési pert egyébként a producer nyerte, igaz, a lap lemondott a fellebbezés lehetőségéről.

A TASZ szerint az nem fogadható el, hogy a sztárok, celebek, a bulvárlapok szereplői élvezik a reflektorfényt, amikor jókat írnak róluk, de rágalmazásért, becsületsértésért, személyes adatok megsértéséért pert indítanak, amikor a lapok megírják a kínos ügyeiket is. „Egy átlagember bűnügyeinek felemelgetése aggályos, ellentétben egy politikai közszereplőjével” – mondta a TASZ programvezetője utalva arra, hogy Habony ügyvédje levelében azt állította, a sértett házaspárnak is volt büntetőügye. Miközben szóvá tette, hogy kiteregették védence személyes ügyeit, Busch nyilvánosságra hozta, hogy a házaspár sem "vétlen" – ráadásul egy teljesen másik ügyben.

Történt tettlegesség

A miniszterelnöki főtanácsadó ügyvédje szerint a Magyar Narancs valótlanul állította, hogy Habony Árpád testi sértést követett volna el. Busch hivatkozott arra, hogy a bíróság testi sértést nem állapított meg, ezért nem marasztalta el. Ugyan a hetilap címlapján az a szó szerepel, hogy "elítélve", azt nem állította, hogy testi sértésért ítélték volna el – a "garázdaságot" emelték ki –, sőt jelezték, hogy a bíróság másodfokon kimondta, ebben a vádlott bűnössége nem volt megállapítható. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem történt tettlegesség.

Mint a Fővárosi Főügyészségtől megtudtuk, a vádhatóság 2008. július 30-án eleve garázdaság és rongálás vétsége miatt nyújtott be vádiratot az elsőfokú Budai Központi Kerületi Bíróságra. (A Magyar Narancs cikkében az olvasható, hogy Habony nemcsak megütötte a házaspárt, de a bevásárlókocsijukba is belerúgott). Az ügyészségi szóvivőtől kapott válaszlevél szerint a bíróság bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, míg a rongálás vétsége miatti vád alól felmentette. Másodfokon – „miután a kerületi ügyészség az ítélet ellen súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása végett" fellebbezett – a bíróság helybenhagyta az első döntést, viszont kimondta azt is, hogy „a könnyű testi sértés vétségében H. Árpád vádlott bűnössége nem volt megállapítható, egyrészt erre vonatkozó magánindítvány nem állt rendelkezésre a sértettek részéről, másrészt az ügyészség nem vette át a vád képviseletét” – írta a hvg.hu-nak az ügyészség szóvivője.

Ám a büntetőeljárási törvény szerint ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a bíróság szerint Habony ne erőszakoskodott volna a házaspárral, ne követett volna el testi sértést. Sőt, a másodfokú végzésből – melyet a Magyar Narancs cikkében hosszasan idézett – kiderül, a vádlott „fizikailag bántalmazta a sértetteket”, a sérülésekről pedig még fényképeket is bemutattak.

Viszont a házaspár ügye a testi sértés tekintetében egy jogi formalitáson csúszott meg. A törvények szerint ugyanis az ügyészség súlyos testi sértés esetén köteles automatikusan közvádat emelni, azaz belevenni ezt is a vádiratba. Viszont 8 napon belül gyógyuló, könnyű testi sértés esetén az ügyészség a sértettekre bízza, akarnak-e fellépni vagy sem: ezt nevezik magánvádas indítványnak, amit 30 napon belül kell benyújtani.

Habony Orbán évértékelőjén

Túry Gergely

Tehát nem arról van szó, hogy nem történt testi sértés, vagy az ügyészség nem merte felvállalni az ügyet, hanem a házaspár vélhetően kifutott az időből, vagy nem tudta, hogyan kell lépnie a bíróság előtt. (Kerestük a Magyar Narancsot, hogy elkérjük a sértettek elérhetőségét, és megszólaltassuk őket az ügyben, de a lap forrásvédelemre hivatkozva nem tudott eleget tenni a kérésünknek.) Ha nincs magánvád, ha a sértettek kicsúsztak a határidőből, akkor a bíróság tehetetlen: a tényállást nem bírálhatja el magánszorgalomból. Ha viszont megállapíthatta volna – a Magyar Narancs által idézett végzés szerint erre voltak bizonyítékok –, a törvény szerint akár két év szabadságvesztést is kaphatott volna Habony Árpád.

Akkor most bűnös-e Habony?

„Csak bűnösséget megállapító ítéletben lehet valakit próbára bocsátani” – mondta a hvg.hu-nak Hack Péter, büntetőjogász, arra reagálva, hogy Habony ügyvédje levelében kifogásolta, hogy a hetilap – és nyomában a többi újság – az „elítélve”, „bűnös”, „büntetés” szavakat használta. Busch egyenesen azt állította, ezek az állítások „a becsület csorbítására alkalmas tényállításokat tartalmaznak”, védencét nem ítélték el, csak végzést hozott a bíróság. Hack viszont felhívta a figyelmünket arra, hogy az 1998-as büntetőeljárásról szóló törvény egyértelműen fogalmaz: „a bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett el (…). A bűnösséget megállapító ítéletben a bíróság büntetést szab ki” vagy „a vádlottat próbára bocsátja”. Azt még az ügyvéd is elismerte, hogy „az intézkedés két év próbára bocsátás volt”, márpedig ez arra utal, hogy ítélet született, amely igenis megállapította a bűnösséget.

„Csupán garázdaság vétségét” állapított meg a bíróság és „nem alkalmazott büntetést, hanem csupán intézkedést” – közölte az ügy kirobbanása után Habony Árpád jogi képviselője első levelében, aki szerint a bíróság még pénzbüntetést sem rótt ki. Csakhogy pénzbírságot rendszerint olyankor vet ki a bíróság, ha az enyhébb szabálysértési ügyről van szó. Ez olyankor történik, amikor valaki „kihívóan közösségellenes” magatartást tanúsít, mondjuk ordibál az utcán. Ám a garázdaságnak van egy súlyosabb változata, amikor az illető „erőszakos magatartást” tanúsít. Habonyt garázdaság vétsége miatt bocsátották próbára, tehát az „erőszakosságról” volt szó, ami a garázdaságnak a Büntető törvénykönyvben szereplő tényállása, nem az enyhébb szabálysértési változat.